Mennyire beszélitek meg anyukátokkal a gyerekvállalás témát?

Én a húgommal azt is megbeszéltem, hogy mikor fogunk elkezdeni próbálkozni, nézegettük egymás hőgörbéit is.

9 hónapja próbálkozunk közben körülöttünk mindenki terhes lett, én inkább elmondtam anyának és anyósnak is, így tudják, hogy érzékeny téma, nem feszegetik.

Anyával azt is megbeszélem mikor milyen vizsgálatra megyek, mi a következő lépés. Így is nehéz, ha nem beszélnék róla senkinek, helyette kapnám az "és nálatok mikor jön a baba" kérdéseket szerintem még rosszabb lenne.

Az én anyám folyton zaklat, pedig még csak nem is próbálkozunk. Mindenről tudni szeretne, és minél hamarabb, de ez a rámenős ség engem csak taszít, nem hiszem hogy 12. Hét előtt bármit is mondok neki. Anyósom viszonylag nyugodtabb, bár ő is felveti néha. Neki viszont azért nem fogjuk hamarabb elmondani, mert nem tud titkot tartani, és nem szeretnénk ha az egész családja tudna róla amíg nem is biztos.

Ennek ellenére ha benned van vágy arra hogy megoszd, nyugodtan. Ha bizonytalan vagy a fogadtatásban, kezd csak pár, kevésbé lényeges információval, hogy meglássa hogy reagál, ő mennyire szívesen beszélget veled erről. És majd utána meglátod hogy még tudtok e beszélni mindent, vagy sem.

Nem beszéljük meg semennyire.

Anyám egyszer hozta fel az elmúlt években, a korábbi elsunnyogós, témakerülős helyzet után szembesítettem vele, hogy nem tervek/akarok/nem lesz. Az első döbbenet óta nem beszélünk róla. Testvérem gyerekét próbálja csak rámerőltetni néha. A gyakorlati kérdéseket a család többi tagjával sem ecseteltük soha egymás között

Mindent megbeszélünk anyámmal és a testvéreimmel, egy normális gondolkodású családban ez nem tabu téma.

Anya szokta a pozitúrákat javasolni, a húgom tartja a gyertyát, a nővérem pedig beken alul síkosítóval.

Akció után négyen fekszünk az ágyon és tovább beszélgetünk a babatervezésről.