Mivel jár jobban egy férfi: ha fia születik vagy ha lánya?

Hát, apám jobban járt volna, ha fiúnak születtem volna😅 Nem tudott sose szőrös kapcsolatot kialakítani velem. Régen persze a kedvenc szülőm volt, mert hagyott kockulni és sosem kiabált rám vagy mondta, hogy segítsek a házimunkában, aztán később, mikor kezdett kialakulni a személyiségem, kicsit kevesebbet játszottam, 20 percnél többet tanultam, vissza akart lökni abba az állapotba, amiben előtte voltam. Beszélgetni pedig nem tudtam vele úgy igazán soha, max a videójáték pontszámokról, amiket elértem, esetleg a világűrről, de arról se annyira, mert engem a bolygók, galaxisok, csillagok, maga a nagy egész érdekel, ő viszont az UFO Magazint tekinti a Bibliájának és mindent elhisz, ami bele van írva. Egyszer fél órát veszekedtem vele arról, hogy a Hold mesterséges-e, vagy sem.

A fiai iránt viszont jobban érdeklődik, szívesebben beszél velük, bár náluk is inkább ez a játszás a téma, meg sportok, sorozatok, de őket valahogy jobban lekötik ezek.

Ami ezt a kapcsolat dolgot illeti a családdal, nálunk a szüleim válnak és elég gusztustalan módon: anya félrement, apa megtudta, megbeszélték, apa maradt volna, anya menne, apa feszült volt, el kezdett nekem utalgatni, de mondta, anyámnak ne mondjam el. Egész délután törtem az agyam, mi a franc lehetett ez... "egy prank? a valóság? egy feltételezés? mi ez??", majd anya beszélt velem és mondta, öcsémmel ne beszéljek róla. Egy hónapig titkolnom kellett, de abban az egy hónapban nagyon feszült voltam és sokszor bunkón viselkedtem öcsémmel, ami miatt nagyon rosszul éreztem magam.

Végülis most nemsokára/talán már hivatalos lesz ez az egész, de anya és a barátja gyomorforgató, ahogy enyelegnek. Egyenként mindkettőjüket kedvelem, de együtt valahogy olyan... nyálasak. Meg nem érzem azt, hogy apámnál jobbat választott volna, inkább csak valami mást.

Szóval, ha a miénknél egészségesebb családja lesz a jövendőbelimnek, lehet, inkább az anyóséknál lesz többet a gyerek, persze ez függ attól is, mennyire beszólogatós és mennyire jövünk ki egymással. Viszont azt tudom magamról, hogy kb minden létező embernek próbálok megfelelni (bár, van, hogy egy idő után (évek)) feladom, úgyhogy egy kedves anyós alapból kedvelne, egy bunkó anyóssal próbálnék tisztelettudó lenni és, ha nem jövünk ki, egy idő után belátnám, majd limitálnám a találkákat.

*rossz helyre írtam az egyik zárójelet, nézzétek el légyszíves!

Amúgy szerintem a kérdésre a válasz: egyénfüggő. Valakinek mindegy teljesen, mások állítják, hogy mindegy, de van egy preferált nemük (apám), a harmadik fajta meg elég erősen húz az egyik irányba, annyira, hogy a nem megfelelő nemű gyerekét utálja/meg akarja változtatni. Sajnos ilyet is ismerek.

Persze, örülök, hogy boldog, de anya se tett semmit a kapcsolatért, csak megjátszotta, hogy szereti apát. Nem ültek le megbeszélni, hogy "figyi, gond van, csináljunk valamit, mert baj lesz" hanem így egy rossz kapcsolattal rendelkező pasit kezdett szédítgetni, miközben a barátnőjének adott tanácsot (miközben már bőven a pasijánál hetyegett) + kiderült, hogy tizenéve is meg lett csalva apukám, szóval akárki akármit is mond, én haragszom rá.

Sokkal tisztességesebb lett volna elválniuk, nekünk hetente/kéthetente ingázni, hogy kinél vagyunk, így a ránk költött pénz is viszonylag egyenletes lett volna, majd, mikor megunják a magányt, keresnek maguknak valakit. Az én értékrendembe nem fér bele ez a szeretőzgetés (mondjuk 1 db részeg félremenés még talán, de 2 év már nem), max akkor, ha a partner abúzív/alkesz/elver minden pénzt, de apám nem ilyen rossz ember és bármennyire is nem tudott velem rendes apa-lánya kapcsolatot kialakítani, mégse érdemli meg, hogy megcsalják. Szerintem.

Bocsánat, hogy ilyen hosszan és "pattogósan" írok, de friss események, valószínű még nem dolgoztam őket fel teljesen, minden bizonytalan jelenleg.

Mi az hogy mivel jár jobban? Ez nem egy pénzügyi befektetés...

Azzal jár a legjobban, hogy amíg ez kérdés, gumit húz.