Általában mindenhol nehezen kezdődik a szoptatás? Vagy van akinél rögtön könnyen megy?

A lányommal nagyon könnyen ment. Az első perctől kezdve ügyesen és hatékonyan szopizott. 3. nap be is lövellt a tejem, fél évig 100% anyatejes volt. Pedig 36. hétre született sürgősségi császárral, de mégis nagyon kis ügyes volt.

Na ezzel szemben a fiammal már sokkal nehezebben ment. Nem igazán érzett rá. Voltak napok, amikor azt éreztem, hogy kész, feladom, nem ér annyit. De aztán mégis kitartottam. Ő mondjuk kapott néha tápszert, mert nem mindig sikerült hatékonyan szopiznia. Aztán így a tejem is kevesebb lett, de azért így is majdnem 8 hónapig szoptattam, utána elengedtem ezt a dolgot.

Szóval nem törvényszerű, hogy nehezen megy mindnekinek. Ha ügyes a baba, nincs semmi szervi probléma, letapadt nyelv vagy ilyesmi, anyukának a mellbimbója is “normál”, akkor elvileg minden adott. Aztán persze az sem biztos, hogy lesz elég teje az anyukának.

Fiam az első pillanattól ráérzett, nem volt baj sosem. 100%anyatejes volt.

1évesen én valasztottam le.

Én ott és akkor nehéznek éltem meg a kezdést. Utólag visszagondolva, ha több önbizalmam lett volna, és elhiszem, hogy ez így oké, akkor azt mondom, könnyű volt. A babám ügyesen szopizott (én pedig jól megtanultam még terhesség alatt elméletben, hogy hogyan kell helyesen mellre tenni és mire kell figyelni - ami még így sem volt egyszerű a gyakorlatban eleinte). A tejem belövellt 48 órával szülés után. Nem volt sebes, nem vérzett, nem fájt, a baba a normális súlyvesztés után szépen hízott.

Csak én rettegtem, hogy nem elég a tej, kiszárad, éhen hal stb. Ezt kb 8-10 nap alatt sikerült elengednem, utána már én is láttam, hogy minden oké. A súlyát meg eleinte mértem minden nap 1x ugyanakkor, láttam, hogy szépen gyarapodik, ez is megnyugtatott és elhagytuk a mérlegelést is.

Nekem első perctől kezdve ment a szoptatás, tejem is volt, a lányom is jól evett, aztán 2 hónap múlva mégis elapadt. :(

Barátnőmnek nagyon nehezen indult be, az első hónap szenvedés volt, alig volt teje, de utána beindult és 2 éves koráig szoptattam a kisfiát.

Státuszon volt egy kisbaba. Csupa csont és bőr volt. Mint azok az afrikai gyerekek. Anyukának nem. Igazán indult meg a tejtermelés, de nem adott tápszert a gyereknek. Iszonyatosan volt ránézni a kicsire. Anyuka arról panaszkodott, hogy miután kijöttek a kórházból fél kilót fogyott otthon a baba. Kitartottak, szoptattam és fél éves korára már szépen kikerekedett az a kislány is, szóval nagyon vegyes a felhozatal.

1 lányom van. Már 8 hónapos terhes koromtól folyt a tejem.

Császárral szültem, semmi problémát nem okozott.

1x nem sebesedett ki, vagy repedt be a mellbimbóm.

2 évig szoptattam minden probléma nélkül. Az egyetlen bosszúságot az okozta, hogy reggelente gyakran 1m-es tejfolt volt a lepedőn, annyi tejem elfolyt. Pedig szopott éjjel is.

Hozzáteszem, a lányom betegen született. 3 évig folyamatosan kórházba mászkáltunk vele szerte az országban. 10x be is feküdtünk 1-1 hétre. Mégse ment el a tejem.

Egy áldás volt, hogy ennyi baj közt ennyire egyszerű volt az etetése. Ő is első perctől szépen szopott. Nagyon sokszor hálát adtam már az égnek érte... Pedig sokszor szoptattam lehetetlen helyeken, pl egy kórházi ajtó mögött elbújva..

Nekem is nehezen indult be, de kitartóan próbálkoztam és így napról-napra több lett a fejem, végül egy hét múlva tudtam azt mondani, hogy igen, most már láthatóan elég neki.

Közben meg már második nap(!) azzal a kérdéssel stresszelt mindenki, hogy van-e tej... M

Császáros voltam, de hamar beindult a tejem. Állítom, h.az is segített, h.a műtét után megittam több doboz szívószálas szűrt almalét. Ezt tanácsolta az egyik nővérke.

A babám is ügyes volt szerintem, csak az első szoptatások alatt lett kicsit sebes a bimbóm, arra kaptam krémet, meg bimbóvédőt. Utána nem volt gond.