Mi a véleményetek? Nagyon őrlődöm.... (Gyerekvállalás)
Sziasztok. Van egy gyönyörű 10 hónapos kislányunk. (Számumkra) idilli életet teremtettünk magunknak. De mindig is két gyermeket szerettünk volna a férjemmel, kis korkülönbséggel. A nagy korkülönbség szóba sem jöhet személyes okok miatt.
Egyetlen dolog ami gátol minket ebben, az az anyagi helyzetünk. Így hármunknak tökéletesen elég a havi betevő. Fel fogjuk tudni újítani a lakást, a jövőben tudnánk nagyobb autót venni, tudnánk kirándulni, illetve amit csak megkíván a gyerek, bármit meg tudnánk neki adni, illetve magunknak is.
Két gyerekkel ez nem lenne lehetséges. Olyan gyerekkora lenne a gyermekeinknek mint anno nekünk, semmi kirándulás, a világból nem látnának semmit, öregebb lakás (helyhiány mondjuk nem lenne, 90nm-en lakunk), nélkülözés, semmi hobbi stb. Ezen kívül a férjemmel sem törődhetnénk magunkkal. Tudniillik, egész eddigi életünkben dolgoztunk, az országunk határán kívül még sosem jutottunk. Kezdünk helyrerázódni,megvalósítani az álmainkat, de egy második gyerekkel nagyon nehéz anyagi helyzetünk lenne, és félek, megkeseredett öregemberek lennénk, mint a szüleink, akik egész életükben a gyereknevelésen kívül semmit nem csináltak vagy értek el, és fáj a lelkük, hogy semerre nem jártak a világban. Egyetlenegy örömük az unokák, ezérz az összes gyereket szekálják, hogy szüljetek, szüljetek, szaporodjatok.
Viszont bánt, hogy nem lesz testvére, és félek nem lesz e magányos.
Volt valaki hasonló helyzetben? Hogy döntöttetek? Csak kíváncsi vagyok. Köszönöm.
Akinek nincs kedve kifejteni, annak raktam egy szavazást.
Az ilyen felfogástól úgy elszomorodom...
Nagynéném totál ez. Unokatesóm egyke, hogy mindent megkapjon. Tenyleg mindent megkapott. Olyan játekai voltak gyerekként, amit magyarba nem is hallott még kb senki. 8.ballagásra laptop. Mi még csak a számítógépet se tudtuk mi. Középsuli utan autó. Egyetem után ház...
Különóra hegyek. Évenkénti 2 utazás külföldre, 1-1 hétre (nyáron tengerhez, télen síelni). Magansuli, balett szak, mert anyuci azt álmodta neki. Tényleg mindene megvolt.
Most 27éves, egy beképzelt, elkenyeztetett szar, barátai nincsenek... dolgozni nem tud, mert a balett szakmából nem él meg, máshoz nem ért. Hozzáment egy 46éves fószerhez, eltartatja magát, cserébe szült egy gyereket, akit a bebicsősz nevel...
Mi ketten vagyunk tesók, felejthetetlen gyerekkorral.
Igaz nem kaptunk autót meg házat, de kitaníttattak. Van fejenként 2-2 szakmánk, ha az egyik nem jönne be ott a másik. Mind a kettő piacképes.
Új ruháink voltak, oké nem adidas, meg nike folyamatosan, de divatosak. Sosem éheztünk, halom játekunk volt. Mindenünk megvolt, ami a kortársainknak.
Igaz a tengert 25evesen láttam először, és eddig utoljára, de a tesóm nem cserélném el vele.
27 vagyok, van saját házunk(mi építtettük), 2 autónk(az egyik 5 a másik 7éves) férjemmel. És önerőből, a szakmainknak köszönhetően. Van egy fiunk, úton a második(egyben utolsó). 1 pillanatig nem gondolkodtunk rajta, hogy juttatjuk el a tengerre, hogy halmozzuk el olyan dolgokkal, amiket nem is igazán akar...
Az meg, hogy 20év mulva, mire egyetemre mennek (ha egyáltalán menni szeretnének) mi lesz?!
A mai világban lassan a holnapot nem lehet mrgjósolni, nem 20évre előre gondolkodni...
Ti nem akartok már másodikat szerintem, csak testvért a gyermeketeknek. Nem azon gondolkodtok, hogy hogyan tudnátok a legkevesebb "hátránnyal" bevállalni, hanem csak azt látjátok, hogy milyen sok problémát okozna.
Az teljesen rendben van, előre gondolkodtok, de semmi pozitív dolgot nem soroltál fel, hogy miért lenne nektek jó.
Még gondoljátok át, hogy tényleg szeretnétek-e vagy csak azért került szóba, mert a jó így terveztétek.
Sokan félrértitek a kérdésem, és mást láttok bele, mint ami. Ezért inkább már nem is fogom olvasni a kommenteket.
Köszönöm az eddigieket sziasztok.
Fordulhat meg a kocka, lehet még jobb az anyagi helyzetetek.
Én baromi csóró családból jövök, és csak tiniként kezdett el zavarni. Gondoljatok át hogy a következő 10-13 évben juttok e feljebb!
Én se voltam külföldön gyerekként, de nem is hiányzott! Persze a szüleimnek lehet... Nem kaptuk meg amit csak megkivantunk, de ez felnőttként jó, mert megtanultam sovargas nélkül élni. Mostmár jol élünk 2 gyerekkel harmincaskent :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!