Bébiszitterek, ti mit tennétek a helyemben?

Egyetem mellett több családnál is bébiszitterkedem, korábban táborokban dolgoztam, így természetesen megvan hogy milyen képességek jellemzőek az egyes korosztályokra. (Mikortól tudnak önállóan öltözködni, hasonlók.)

Három napja dolgozom egy családnál, ahol egy négyéves kislányra kell vigyáznom. Eddig az volt az elvem, hogy természetesen mindent úgy csinálok ahogy a család kéri. (Nevelési elvekre, módszerekre gondolok. Ha egy családnál a szülők szigorúbbak, én is az leszek.) De most nagyon elbizonytalanodtam. Én ilyen helikopterszülőkkel még életemben nem találkoztam. Természetesen minden szülő úgy neveli a gyerekét, ahogy a legjobbnak látja, de ezt őszintén szólva fáj néznem. A gyerek 4 éves, öltöztetik, szó szerint etetik néha mint egy babát. Segítenek neki kezet mosni (nem a szappant a kezére nyomni, hanem a kezét dörzsölni). Az udvaron nem futkározhat, mert mivan ha elesik, nem ugorhat nagyokat, mert a végén még kitörné a bokáját. Egészen konkrétan, megmondtam neki, hogyha melege van, akkor vegye le nyugodtan a mellényt és rakja le a padra. Erre bociszemekkel nézett rám. Azt hittem hogy nem értette valamiért. Miutan mégegyszer elmondtam neki, az volt a válasz, hogy a mellényt csak apa tudja levenni. Mondtam neki hogy oké, akkor csak a zipzárt húzza le. De ő nem tudja hogy azt hogyan kell.

Ez volt az a pont, ahol ledöbbentem. A 19 hónapos akire vigyázok önállóan húzza le a zonkiját, veszi le a nadrágját, és előszeretettel huzogatja a zipzárokat.

Aztán jött a pont ahol elkeseredtem. Konkrétan a gyereket nem engedik egyedül mosdóba menni. Illetve az nem kifejezés. Odatolják neki a sámlit a wc-hez, letépik neki a papírt, és anyuka büszkén mondja nekem hogy most tanulta meg kitörölni magának pisi után.

Nagy dilemmában vagyok, mert egyrészt, nagyon rugalmas a család, nagyjából akkor megyek amikor nekem jó, és ebben a helyzetben nehéz más munkát találni. (Ez heti átlag 20 óra, a többi családom csak egy-egy délután hetente.)

Ugyanakkor nem szeretnék résztvenni egy életképtelen gyerek nevélésében. A szülők otthonról dolgoznak, folyamatosan hallanak minket, többször szóltak hogy etessem a gyereket, mert csak úgy eszik rendesen. (Természetesen tud magától enni, minő meglepetés.) Amikor mondtam neki hogy vegye le a kabátját, szintén szóltak hogy segítsek neki. Bármennyire is szeretném nem áthágni a család szabályait, nevelési elveit, az én elveim nem engedik hogy etessek egy ekkora gyereket, és kiszolgáljam őt bármivel amit szeretne. Nem azért mert megerőltető lenne számomra, hanem hogy tanulja meg hogy a kanál nem terem csak úgy elé. A harmadik családomnál a négyéves simán talál magának kaját a konyhában, közben még az egyéves hugára is gondol, és kérés nélkül ad belőle neki is. (Nagyon okos kislány, tudja nagyjából hogy mit ehet a kicsi és mit nem, ha bizonytalan akkor pedig mindig megkérdezi.)

Tényleg nem tudom mit kezdjek ezzel a helyzettel. Ti mit tennétek a helyemben?