Kinek az érdeke akkor felnevelni a már megszületett gyereket akkor?

Mind a két szülőt tarkón kéne bszni.

Nem most, hanem már a gyerekcsinálás előtt. (De most sem késő..)

Egyiknek sem érdeke. A gyerek érdeke, a szülők felelőssége.

Ha pici felelősségtudat és érzelmi intelligencia szorult beléjük, akkor időben lemondanak a gyerekro l és örökbe adjak.

A gyerek érdeke

A szülők kutya kötelessége...

Az első kettő megmondta a tutit.

Jól tarkón...

Egy gyerekvállalásnak sosem szabad kényszernek lennie, főleg a nő részéről ( azért, mert emancipáció ide vagy oda, de mégis a nőre hàrul több a gyereknevelésben)

Ha mégis megszületik, akkor a legjobb tudás szerint nevelni.

Ha utálja az nem normàlis, nagyon nem, keressen szakembert.

Egy saját kisgyerek utálata az az evolúció ellen vall.

Minden előző válaszolóval egyetértek, különösen a 6-ossal.

És nagyon-nagyon sajnálom azt a kisgyereket, aki ilyen helyzetbe születik. Valószínűleg jóvátehetetlen károsodás lesz a lelkében, ha az anyja utálja, koloncnak tekinti.

Közösen kell felnevelni. Több kérdés alatt is vitába keveredtem már, de csak azért is vállalom a véleményemet: Nincs olyan, hogy valaki más miatt vállalok gyereket. Nincs olyan, hogy gyereket vállalok, majd úgyis feltörnek az anyai ösztönök amikor a kezembe tartom a babát. Nincs olyan, hogy a párom, az anyósom, a szomszédom stb kedvéért vállalok babát. Olyan van, hogy ÉN saját magamban eldöntöm, hogy anyagilag, lelkileg és mindenhogyan készen állok a gyermekre és akkor bevállaljuk a párommal.

Könyörgöm, annyi lelki sérült, szeretethiányos gyerek van, ne gyártsunk már még többet...

Ez szomorú történet.

A szülők felelőssége a gyermek felnevelése.

Úgy tűnik kapcsolati problémájuk van amit rendezniük kellene, a saját és gyermekeik érdekében.

Ha nem sikerülne, lemondhatnak gyermekükről örökbefogadásra váró szülők javára. Létezik már nyilt örökbe fogadás, ami azt jelenti, hogy kapcsolatot tarthatnak gyermekükkel.