Valaki megtudná normálisan fogalmazni mi értelme van a gyerekvállalásnak?
-Nincs idő semmire sem
- Állandó a hangzavar
- A férfi dolgozik, mint a hülye , hogy eltartsa a családot
- A nő teste megváltozik , és azzal nyugtatják magukat , hogy megérte ezt az áldozatot
- Tönkremegy a szexuális élet , vagy már csak testvérprojektnek nevezik az együttlétet , ami kb szánalmas
- A közös nyaralások halálra vannak ítélve , főleg ha pici gyerekkel mennek
- Egy romhalmaz a kapcsolat , de a legtöbb nő reakciója erre , hogy oké jöjjön a testvér
- Egész nap főznek mosnak takarítanak a nők ( ez biztos elég megalázó lehet , hogy ennyit robotol , ráadásul ingyen )
Egy gazdag embert még meg is értek ha gyereket vállal , ott legalább van pénz bébiszitterre bejárónőre, plasztikai műtétekre ( mell, has amit a gyerekvállalás tönkretett ) , de akinek ezek nem adottak, hogy tudnak boldogan gyereket vállalni ? Nem szörnyű visszagondolni arra, hogy gyerek nélkül milyen jó is volt az élet ?
Ritka nagy lúzer a kérdező! Szándékosan provokatív kérdést ugyanis csak lúzerek írnak ki, akiknek semmi más örömük nincs a szánalmas életükben.
További jó röhögést!
Hát ha konkrét értelmet vársz, akkor a fajfenntartás.
Egyébként meg sokunkban egyszerűen ösztönös vágy, hogy szeretnénk gyermeket. Nem azért, mert ettől várjuk a kiteljesedést, nekem egyszerűen csak természetes volt egész életemben, hogy lesz gyermekem.
Nincs idő semmire sem: ez nem feltétlenül igaz, az emberek akkor is hajlamosak ezt kijelenteni, amikor még nincs is gyerekük. Ha az apuka is kiveszi a részét a gyerekvállalásból, vagy van segítsége az embernek (nagyszülő, bébiszitter), akkor bőven van annyi szabadideje az anyukának, hogy ne csak a szükségleteire, de adott esetben a kedvteléseire is jusson. Plusz a gyerek egy idő után felnő, önállósodik, pl egy 6 éves mellett már nem kell strázsálni éjszaka, hogy eszik-e vagy sem, kakil-e vagy sem, szépen fokozatosan, de szabadul fel az embernek ideje. Ha van mire felhasználja persze.
Akinek annyira kell dolgoznia, mint egy hülye, hogy eltartsa a családot, az kétszer is gondolja végig, hogy ilyen anyagi helyzetben jó dolog-e gyermeket vállalni. De anyuka is visszamehet dolgozni 1-2 év után, nem kötelező hosszú évekre kivonódni a munkából gyereknevelés címszó alatt.
Megváltozott test, szexuális élet: a tested így is úgy is megváltozik idővel. Amúgy is szerintem kicsit túl van ez reagálva, nem vettem észre, hogy Victoria'a Secret modellek rohangálnának az utcán, nekem nagyon sok kisgyerekes ismerősöm van és számomra, felöltözve persze, pont úgy néznek ki, mint előtte. Hogy pucéran milyenek, azt nem tudom, de általában apuka sem egy Adonisz. Ha pedig nincsenek egészségügyi problémák, akkor a szex nem azért változik meg, mert született egy gyermek, hanem valószínűleg előtte sem voltak túl közel egymáshoz. Pl itt is olvasni ilyet, hogy pontosan tudja, mikor fogant, mert abban a hónapban 1x voltak együtt. Hát nem tudom miféle párkapcsolat az, ahol havi 1 szex van, de személyesen ismerek olyat is, ahol a vasárnap a szex nap, aki ott van ott van, aki nem az úgy járt.
Közös nyaralás: igen, amíg nagyon pici, addig nem. De ahogy felnő, úgy már igenis lehet nyaralni menni, akár gyerek nélkül is, ha arra van igény (és van kinél ott hagyni). Ez is csak szervezés (meg persze pénz) kérdése. Nyilván, ha egy "hagyományos" családmodellt veszünk, ahol apu fáradt, mert apu dolgozik és ezért ha nyaralni megy a család, aput hagyja békén mindenki, mert apu pihenni jött, ott azért valóban nehéz az anyának, hiszen ugyanazt csinálja a nyaraláson is, mint otthon. Főleg, ha ugye pénz híján egy olcsó nyaraló van kibérelve, ahol még főzhet, moshat, takaríthat is. De ahol van egy normális gondolkodású férfi és esetleg jut is olyan szállásra, ahol az ember elé rakják a kaját, meg be is ágyaznak helyetted, ott azért pici gyerekkel is lehet picit lazulni.
Az egész napos főzés, takarítás meg sokszor döntés kérdése. A legtöbb helyen elég jó menüket lehet már venni, persze ha valaki szeret főzni/fontos a házi koszt, akkor oké, de én speciel nem kárhoztatom magam arra, hogy ezzel foglalatoskodjak, nem is szeretek ilyesmire időt szánni és nekünk nem is fontos (fantáziám sincs hozzá, nagyon ritka, hogy eszembe jut valami, amit megfőznék szívesen). Takarítás: hát ez meg olyan, hogy nem mindegy, hogy 60 nm-t kell, vagy 260-at, persze aki nagy házba költözik, az tán csak tudja mit vállal, meg esetleg akkor ki lehet fizetni egy bejárónőt is alkalom adtán. Plusz attól is függ mit nevezünk takarításnak. Nekem az, hogy magam után letörlöm az asztalt, mert jól leettem, nem számít annak. Másnak meg még a mosógépbe való berakás is (nettó 1 perc) is komoly fizikai megterhelés. Erre nem tudok mit mondani, mert itt ugyanaz érvényes, mint amit fentebb leírtam: pénz, igény és segítség kérdése sokszor.
Szerintem kicsit manapság ki van sarkítva ez a gyerekvállalás dolog. Nyilván jár lemondásokkal, de speciel az én környezetemben rengeteg olyan ember van, aki olyan dolgokat sirat, ami előtte sem volt neki az életében. Pl gyerek miatt nem tud elmenni külföldre: csak éppen előtte sem járt soha sehol az életben. Vagy nincs ideje olvasni, miközben előtte sem láttam soha egy regényt a kezében. És lehetne sorolni. Azért szerintem ezekből is gyököt kell vonni, meg nyilván sokan szeretnek mártírkodni, hogy mennyi áldozatot hoz ő a gyermekeiért, pedig az általad felsoroltak között tényleg sok van, ami rengeteg emberre egyáltalán nem igaz, mégha szereti is azt hinni, hogy de.
Én sem szeretnék gyereket, de nem tök mindegy, hogy szül-e valaki vagy sem?
Ha mi azt szeretnénk, hogy tartsák tiszteletben a döntésünket, akkor ez ott kezdődik, hogy mi is tiszteletben tartjuk azt, aki meg szeretne gyereket.
Ezzel önmagában semmi gond nincs, a gond ott van, ha alkalmatlan a gyereknevelésre, bántalmazó vagy épp nem nevel.
Szüleimet kérdeztem, hogy aki vállal gyereket, az miért vállal, mikor több benne a rossz, mint a jó és erre azt mondták, hogy ami rossz, az csak néhány év, amit túl lehet élni. A hangzavar, éjszakázás, stb. csak kis idő egy egész élethez képest. Amikor már nem baba voltam, akkor egész napra volt, hogy a nagyszüleimnél voltam, sőt iskolás koromban engem el is vittek 1 hétre nyaralni. Addig anyámék lehettek kettesben. Szülőkön múlik, hogy mennyi idő jut egymásra. Szóval nem általános, amit leírtál.
Nem olvastam végig a kommenteket de maga a kérdés is enyhén szólva provokatív és az összes felhozott érv felszínes értelmezhetetlen. Általánosítasz, ledegradálsz családokat, anyákat apákat akik igen áldoznak önmagukból de ettől nem lesznek sz.r életűek mint ahogy te leírtad őket. Gyanítom te is elég frusztrálsz lehet mert gondolom pont emiatt megkaptad már egy párszor hogy "dE MIéRt NeMAkaRsz GyErEKt? " kérdést. Kérdem én miért nem tojod le hogy mások miért akarnak? Miért nem foglalkozol magaddal meg a pároddal ha amúgy is ez a legfőbb vágy?
Ha valaki megbánta az az ő felelőtlen hülyesége nem a gyerekéé hogy nem gondolta át milyen is egy tök új személyt kinyomni utánna meg felnevelni. Az általad említett ostobaságok max azoknál a családoknál igaz akinél már az 5.születik a csokért meg az ilyen olyan támogatásokért vagy felületesség van, nincs megfelelő munka megosztás stb.
Ha neked csak önmagadra párodra van kapacitásod hajrá senki nem fog hasra esni hogy nincs gyereked viszont ezeket a közönyös sz.rságokat verd ki a fejedből. Attól hogy te kétdimenziós vagy és nincs idegrendszered empátiád a családosok illetve a gyerekek felé nem azt jelenti hogy más is így eli meg ezt. 🤦🏼♀️
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!