Hány barátja van a 10-11 éves gyermekednek? Milyen gyakran töltenek együtt időt a sulin kívül? Jóban vagy a szüleivel?

Lehet önbizalomhiányos.

Nekem anno egy ideig sok barátom volt kb mindenkivel jóban voltam az osztályban. Aztán jött egy rossz időszak, megcsappant az önbizalmam és ennek a közösségnek a 95%-a ezzel vissza is élt és kiközösítettek kb csak 2-3 barátom maradt. Ha piszkálják is akkor vidd pszichiáterhez esetleg irasd át máshova, ha ő is szeretné.

Nekem az egyik gyermekem nagyon nyitott, és társasági, a másik pedig zárkózott, és otthon ülős. Teljesen mások, és így vannak jól. DE! A zárkózott gyerekem, amikor már szélsőséges volt ezzel kapcsolatban,akkor vitaminokat adtunk neki- főleg b-,és akkor a bezárkózás helyett,csak egy nem olyan nyitott gyerek lett, ami nem baj.

Ha az evés rendben van és mégis szélsőséges a helyzet, lehet, hogy egy JÓ kineziologus is segíthet.

Leírom a mi esetünket, hátha segít.

Alsó tagozatban sosem volt igazi barátja. Haver volt, akivel együtt focizott, de barát nem. 5-6. osztályban kb. 2-3x fordult elő, hogy valakit hozzánk hívott vagy ő ment el a másikhoz.

A karantén idején egy játék kapcsán "találkozott" egy régi ovis társával, egy közeli városban laknak. Eleinte online majd amikor lehetőség nyílt rá, személyesen is találkoztak többször. Azóta is összejönnek időnként.

Aztán szeptemberben a suliba érkezett egy új fiú. (Igazából ő is régi ovis társ, de külföldön éltek eddig).

Már a 3. héten rákérdezett, edzés után elmehetnek-e hamburgerezni, azóta többször mentek biciklizni, illetve volt náluk (3 társával biológia projekt készítés). Azóta a 3 fiúból 1 már volt nálunk, és terveznek valamit őszi szünetre is, ők négyen.

Elgondolkodtató, hogyha annó a két srác nem költözik el, más lett volna? Nem tudom. Most jó, ez a lényeg. De eddig sem láttam boldogtalannak, szóval ki tud helyes választ adni? Minden gyerek más.

Szerintem nem a szülőn múlik már ilyen korban, ha valakivel nem illik össze, azt miért kéne erőltetni? Itt most azt látom, hogy volt a két osztálytárs, akivel elvolt, de kellett még egy, egy kapocs, aki hidat képez köztük.

Az én 10 évesem sem egy nagy bajnok a barátkozásban, és nem igazán értem, miért, hiszen alapvetően egy vagány, talpraesett, sportoló gyerek.

Két barátja van, az egyik a szomszédban lakik, kb. születésük óta ismerik egymást, velük családilag is összejárunk, az anyukája nagyon jó barátnőm. A másikkal most nyáron ismerkedtek össze, most pl. náluk is aludt, az ő anyját is kedvelem, de annyira nem vagyunk közeli viszonyban. Aztán kész, ennyi. Egyik sem osztálytársa egyébként.

Igaz, nálunk a ház alatt van egy park, ahol a lakótelep összes gyereke kint van jó időben, oda lejár ő is, akkor ott elvan, meg néha fel is jön hozzánk ez-az gépezni, de ezek nem barátságok, csak épp összeakadnak.

A két évvel fiatalabb húgának sokkal több stabil barátja van. Valószínűleg alkati dolog.