Tesókérdés, legyen - ne legyen?

Egyszerűen nem tudom letenni a voksomat egyik oldalon sem :( Egyszer úgy érzem, kizárt dolog, én mégegyszer 1,5 évig nem ülök itthon... imádom a munkahelyem, de pályázatos, még durván 2,5 év van belőle vissza, elvileg utána lesz új, és ha épp helyettes van a pozíciómban, nem várhatom el, hogy engem hosszabbítsanak :( jól is keresek, közalkalmazottként, de nem a bértábla alapján, plusz béren kívüli juttatások... ugyanakkor ott van az, hogy van egy 4 éves lányunk, ha valamikor, akkor most lenne jó egy tesó a korkülönbség miatt... most költözünk nagyobb házba, elférne még egy gyerek, anyagilag is bőven beleférne. Eszemmel tudom, hogy kéne, beleférne, simánlazán... de nincs segítségem, egyedül vagyunk a férjemmel, aki reggel nem tudná elvinni a nagyobbat oviba, vagyis mindenképp el kell induljak a kicsivel együtt minden reggel... tudom, tudom, sokan csinálják, megoldják... de most szúrjak ki magammal?

Ha nem ez lenne a munkahelyem, azt hiszem, nem gondolkodnék. Azt sem mondom, hogy 3 év múlva nem gondolnám meg magam. Ha lenne egy mama vagy dédi, aki heti két nap 8 órára bevállalná, amíg én elmegyek dolgozni (lehet meg tudnám dumálni, hogy 2 nap iroda, 3 nap home office).

(nagyon nagyon zárójelben és egyáltalán nem ezen múlik - ha ezen múlna, már meglenne a döntés... szóval, azért jól jönne az a 10misi babaváró, 1,5M csok, 40e adókedvezmény, 12e csp... de ezt tényleg, zárójelben, mert egy kicsike tű a szénakazalban, de ezért ott van)

Ti mit tennétek? Reszkíroznátok egy nagyon nagyon jó munkahelyet, ahol jó a fizu, szeretem, barátok a kollegák, stb., azért, amiben nem vagytok 100%-ig biztosak?

30 évesek vagyunk