Ilyen esetben szólnál az óvodában vagy sem?

Csak úgy mellékesen, csevegő hangnemben megkérdezném az óvónőt, hogy tud-e bármi problémáról a kérdéses anyukával kapcsolatban, amiben esetleg segíthetsz? Merthogy olyan furcsának tűnik néha neked, de nem akarod szemtől szemben kellemetlen helyzetbe hozni.

Ez a sunyiskodás sem szép dolog, de a legkevesebb, ami történik, hogy az óvónő figyelmét felhívod a dologra, ha esetleg eddig nem tűnt fel neki. A gyámügyet vagy bármi felelős hatóságot értesíteni az ő felelőssége lesz innentől kezdve.

Adott esetben az óvónőt kérdezném, hogy ő is észre vette-e ezt.

Egyébként, ha zűrös a szülő, az legeslegelőször a gyereken vehető észre, akit az óvónő napi 8 órában lát. Ha olyan nagy bajt lát, egy lelkiismeretes óvónő nyilván tesz bejelentést.

Gondolom ha te észrevetted, akkor a pedagógus is. Amúgy erre van szabályozás.

Ha a gyermek hozzátartozója láthatóan valamilyen szer hatása alatt áll (alkohol, drog, nyugtató), az óvónő nem adhatja ki a gyereket. Értesítenie kell a megadott személyek közül valakit, aki el tud jönni a gyerekért. Ha senki nem tud érte jönni, a gyámhatóságot értesíti az óvoda.

Ha te észrevetted, az óvónők pláne. Egyébként meg nincs beleszólása egy másik szülőnek, mert semmit nem tud az adott családról. Az 5-ös válaszoló nagyon jót írt, mindig mérlegelni kell, hogy egy gyereknek valóban jót tesznek-e azzal, hogy elveszik tőle a szüleit. Mert nem csak a szüleitől veszik el őt, hanem fordítva.

A szegénység létező dolog, az anyai szeretet attól még meg lehet és mindenki a maga módján szeret vagy ahogy tud. Mindaddig, amíg a gyereket nem veszélyeztetik, bántják, addig az anya mellett van a helye a gyereknek és nem egy intézetben, ahol a sorsa még rosszabbul alakul, mintha a szüleivel maradt volna. A tele hasnál fontosabb a szülői szeretet.