Kinek a felelőssége szerinted, te mit tettél volna?

Otthon vagytok, meleg van, rajtad csak bugyi. Gyerek felöltözve saját szobában játszik, család egyik tagja felöltözve éppen benyit hozzátok és fennhangon szól a gyereknek, hogy "Gyere, téged keresnek, kiabálják a neved!" Te észbekapsz(nem hallottad a kiabálást), kérdezed ki az, mondod, hogy várjon meg, kikelsz az ágyból, gyereknek nyitja az ajtót a családtag, és szól, hogy hadd legyen a kertben, ott van egy másik családtag is, majd elmegy onnan(nem lát rá a gyerekedre és nem is akar). Gyorsan keresel gatyát, pólót összesen 40 másodperc, nagyon max egy perc telik el, mész ki a kertbe, látod sehol senki, másik családtag most csukná be kulcsra a kaput!

Kérdezed hol a gyerek, azt mondja elment. Te idegesen tajtékzol, mi az, hogy elment, kivel, hova, merre?? Erre legyint és otthagy! Te utánakiabálsz hogy mi az, hogy kiengedsz egy kisgyereket vadidegenekkel, majd kimész az utcán, nézel fel, nézel le, majd be a sarkon(játszótér felé vezető út), ott a gyereked egy másik gyerekkel és annak a (felnőtt)családtagjával.

Megfogod, visszaviszed, felöltözöl rendesen(mezítláb voltál nem kimenős ruhában, melltartó nélkül), számon kérnéd az ott lévő felnőtteket(családtagjaid), de azok hárítják a felelősséget és rád mutogatnak.

Igazuk van?

Kisgyerek éppen most lett 6 éves. A bekiabáló gyerek a haverja, akit életében kétszer látott. Se a gyereket, se a családtagot nem ismeri egyik rokonod sem, te is csak kétszer pár órát voltál velük.

1. családtag, aki kiengedte a bejárati ajtón: "Neked kellett volna figyelned, hogy egyedül ne menjen ki, a te gyereked, honnan tudtam volna, hogy másik családtag kiengedi, csak azt láttam, hogy a kertbe ment, amúgyis a gyereked ismerték, hisz a nevén hívták.

2. családtag, aki kiengedte a kapun: A gyerek azt mondta, szabad, látszott, hogy ismerik egymást, amúgy is csak ide a közelbe mentek.

Említettem a gyerek családtagjának is(aki egyébként pedagógus), azt mondta nem mentek messzire, meg hát a gyerekek előre szaladtak, és az egyik családtagom megengedte, de megérti, hogy aggódtam.

Az én felelősségem volt tényleg? Mert nem érzem annak. Túlreagálom? Te mit tettél volna?

(többlakásos társasház, de minden lakásban rokon lakik, közös nagy udvar, udvarra kijár a gyerekem felügyelet nélkül, van neki hinta meg minden, körbe van kerítve, egyik rokon sem szokott vigyázni a gyerekemre, tehát nincsenek olyan viszonyban, hogy ők megengedhetnek neki valamit helyettem. Gyerek szélvész, pár pillanat alatt lelépett, de csak éppen hat éves, tőle nem lehet ilyesmit elvárni, hogy izgatottan szót fogad, rá nem haragszom, de most nagyon felvázoltam a rossz lehetőséget, ha mindenki ostoba körülötte, neki kell okosnak lennie..)