Ugye én nem fogom majd bántani a gyermekemet?

Nincs tökéletes ember. Te sem leszel az. Ha ezt a súlyt magadra teszed, akkor nem fogod tudni élvezni az életedet.

Szakembert javaslok, aki segít normalizálni a látásmódod, mert most szélsőséges.

Az, hogy helyzetekre hogyan reagálsz, nem csak döntés kérdése. Fogsz hibákat elkövetni és igen, lehet, hogy testileg vagy lelkileg is meg fogod bántani a gyeremekedet, lehet, hogy nem is egyszer. Ez igaz lenne akkor is, ha nem lenne ilyen múltad! Mert az emberek emberek és nem robotok. Nem vagyunk tökéletesek.

Természetesen lehet és kell is törekedni a jó anyaságra, apaságra, de nincs olyan, aki ne hibázna, vagy így, vagy úgy.

Fogod. Amig nem tanulod meg a konfliktuskezelest olyankor amikor elszakad a cerna.

A gyerekek minden rejtett dolgot (amit nem is hittél magadrol)kihoznak a szülöböl tükröt tartanak a szülö elé.

Igazabol tanitani jönnek a vilagra. A szülö sajàt magàval fog szembe nézni. Uj önmagàt fogja megismerni a gyerek àltal.

Hosszu es rögös az ut.

Soha ne légy rà majd mérges olyankor valojàban a benned szunnyado oroszlant ebreszti csak fel. Neked kell vele megvivni a te harcod. Hogy majdan majd neki ne kelljen ha gyermekei lesznek.

Szintén bántalmazott voltam, bár inkább kamasz koromban (az "új apám" úgy gondolta, majd ő a saját szájízére formál. Hajamnál fogva lerángatott a földre, pofozott, hogy ne látsszon nyoma. Papírral bizonyítottan is elmebeteg volt).

Van egy kislányom, egy ujjal sem nyúltam hozzá, nem is fogok. Igaz, van bennem türelmetlenség, néha idegesen szólok, de igyekszek magamra szólni olyankor.