Akik nem akartok gyereket, ti mit reagáltok az állandó faggattásra? Mégis mit kéne még mondanom?
Sziasztok. Kicsit gyanús, hogy rossz kategóriát választottam, de hátha vannak itt is olyanok, akik nem akarnak gyereket és tudnak tippet adni.
Röviden 31 éves vagyok és meglepő fordulat: nem akarok gyereket. :D Ahogy a vőlegényem sem.
Ezzel eddig nincs is gond. A gond azzal van, hogy időről időre vissza-visszatér a téma. Mindig más-mas rokon/barát/ismerős/munkatárs kérdez rá. Nem értem miért olyan fontos ezt tudni számukra. Kiskorom óta tudom, hogy soha nem fogok szülni, nem akarok gyereket, ebben 100% biztos vagyok. Huszonévesen még "csak" viccelődtek vele, hogy majd ha lesz barátom, akiért odáig vagyok, gondolkodás nélkül szülni fogok neki. Gondoltam magamban persze, hogyne. Aztán mikor összejöttem a vőlegényemmel és együtt voltunk kb 2 éve, rákezdtek a témára. Én nem vagyok a hazudozás és kertelés híve, meg a fordult a fejemben azt hazudni pl hogy meddő vagyok stb. Megmondtam, hogy nem akarunk. Egyetlen porcikank sem vágyik rá, nekünk így jó az élet. Akkor jöttek a megvető pillantások, hogy deee hát miért, hisz jól keresünk, szép házunk van. Nem tudom ez miert kéne ok legyen a szülésre, mindegy. Nem szeretek vitatkozni, rövidre zártam mindig a dolgot. Aztán úgy tűnt abbahagyták, de az eljegyzés óta megint pörögnek rajta. Beszélgetünk tok általános dolgokról, majd egy kedves kis mosoly mellett jön a kérdés, hogy "Na és mikor lesz baba". Mikor a válasz a nem lesz, akkor jön a lesajnálkozó arc. Én nem értem, miért kell ezt csinálni?? Mire jó ez? Miért jó a másik magánéletében turkálni állandóan és miért olyan alapvető, hogy jönni fog a baba? Miért feltételezik sokan, hogy minden egyes nő kerek w földön akar gyereket...?
Kezdem már unni a dolgot, pedig "csak" havonta 1-3x szegezik nekem a kérdést, de már egyszerűen nem tudok ezekkel mit kezdeni. Kamuzni nem fogok, hogy jaj maaaajd, mert akkor azt hiszik akarunk, csak később és akkor meg az érdekli őket, hogy na de mikor.
Őszintén, akik hasonló cipőben járnak/jártak, ti hogy kezeltetek az állandóan visszatérő "Mikor szulsz már?" kérdést?
Türelmes vagyok alapvetően, de kezd betelni a pohár, hogy nem lehet úgy beszélgetni, hogy ne jönne ez a nyamvadt gyerektéma szóba.....:(
Erre nem fogsz tudni mit mondani, mindig lesz kèrdès, sajnálkozás.
Èn pasi vagyok, nagyon boldogan èltem a gyermekem előtt, utaztam, buliztam, de mègis ő lett az èletem igazi èrtelme. Miatta vagyok igazán boldog. Más is ugyan így èrez, ès attól fèlt tèged, hogy fogalmad sincs erről, mert mèg nem èlted át ès túl kèső lesz, mire rájössz.
Tudom nyálas lett ès kissè rábeszèlőnek hat, pedig nem erről van szó, mindenki èljw úgy az èletèt, ahogy csak szeretnè. De ezekre a kèrdèsekre válaszolnod kell majd, mert fel fogják mèg tenni sokszor. Amúgy itt sem írtál igazi, őszinte indokot, csak hogy nem akarsz. Nyilván ez nem elèg egy aggódó szülőnek, barátnak.
Akik meg csak felületesen matatnak az èlwtedben, azok úgyis találnak pletykaalapot, bármit is csinálsz.
Nekem a vőlegényem, a munkám, ami egyben a hobbim is, a barátok, a húgom stb jelent boldogságot az életemben, nekem többek között ők és ezek a dolgok adnak értelmet az életemnek, el nem tudok ebben képzelni egy folyton folyvást bőgő csecsemőt. Mindenkinek mást jelent a boldogság és mást tekint élete céljának, értelmének. Amivel nincs baj, egészen addig míg le nem nézed a másikat azért, mert ő nem hajol meg bizonyos társadalmi elvárásokkal szemben. Márpedig én rendszeresen ezt tapasztalom.
Egyébként direkt nem kezdtem el részletezni az indokokat, ugyanis abból annyi van, mint égen a csillag és nem akartam regényt írni. Tényleg millió és egy okot tudnék felsorolni, miért nem akarok gyereket és volt már rá példa, hogy mikor visszakérdeztek, hogy "De miért?", akkor soroltam fel néhányat. Nos ekkor méginkább holmi UFOnak tartottak és totál látszott rajtuk, hogy nem értik. De hát istenem, nem is kell megérteni, csak nem tudom miért nem elég annyi indoknak, hogy mert nem akarunk és kész. Miért kell visszakerdezni meglepődve, hogy jééé de hát miért, aztán a válasz hallatán meg megvető pillantást és grimaszt vágni. Számomra ez érthetetlen. Hogy emberek miért nem tudnak a saját maguk életével foglalkozni.
A gyerekvállalás amúgy épp az egyik legintimebb magánügy, kb mintha azt kérdeznéd, hogy "Na és mikor terveztek a pároddal védekezés nélkül dugni?" .... Ez még egyszer elmegy, na de rendszeresen... Én sem kérdezem őt a nemi életéről, akkor ez fordítva is igazán működhetne. Bár volt már, hogy finoman utáltam rá, hogy a szexuális életünk magánügy, de továbbra sem értették mi a gond a kérdéssel. Abszurd.
Teljesen megértelek, mert én ugyanúgy vagyok ezzel. Soha nem akartam gyereket, a férjem sem akar. Ha valahol ordító gyereket látunk, együtt röhögünk a szerencsétleneken, és szörnyülködünk a kölykökön, és minden egyes alkalommal megállapítjuk, hogy milyen jó dolgunk van :)
Nekem annyiból szerencsém van, hogy a rokonság minimális, aki van, az felfogta, hogy nem akarunk gyereket, és nem csesztet vele. Egyébként nem is hagynám. Nekem az a meglátásom, túl rövid az élet ahhoz, hogy idiótákkal töltsem el, így ha valaki elkezdene ezzel csesztetni, egyszerűen megszakítanám vele a kapcsolatot. Aztán rágódjon magának az élet értelmén, ahogy akar.
Üdv a klubban. 26 éves vagyok - lehet mások szerint nem, de én meg úgy érzem túl fiatal az efféle dolgokhoz.- Gyerekkoromóta tudom, hogy nem akarok gyereket. Az én életembe nem fér bele, nagyon ambiciózus vagyok és emellett sok célom is van az életben, amelyeket következetes út mentén pipálgatok ki.
Az utóbbi fél-1 évben nincs olyan hónap, hogy ne traktálnának a gyerek témával. "Van gyereked?" (Szerintem abszolút nem nézek ki úgy, mint egy anyuka...) "Miért nincs?" "Nem szereted a gyerekeket??!" "De hát már időben vagy."
Erre az a válasz magamban, hogy aki nem érti, vagy nem tolerálja ezt a döntést, az földhöz ragadt, nem következetes, továbbá faragatlan is. A hab a tortán, hogy anyukám traktál mindig ezzel, mintha mindenkinek ez lenne a világ legfontosabb és legjobb dolga.
Szerintem jogosan fel lehet háborodni egy ilyen kérdésen.
Van aki 35 évesen 3 gyerekkel, mackó nadrágban takarít a férje után, és van, aki Thai földön koktélt szürcsölget...
Most tegye fel mindenki magának a kérdést, melyik a jobb opció?
Szerintem egyértelmű.
Amikor jön az eljegyzés, qakkor éb is meg szoktam kérdezni.
Soha nem tolakodásból.
Azt is meg azoktuk, hogy hol terveznek él i, akarnak-{•e váltani, ha már van ingatlan.
Beszélgetés.
/ nyilván nem azt kérdezem h mikor tervezbek, hanem azt hogy tervezbek-e gyereket családot/
Egyszer futottam bele, hogy azt mondták :nem.
Tudom, hogy lazán kezelem a a kérdést, annak ellenére, hogy családcentrikus vagyok.
Megkérdeztem hoy jutottak erre - persze ha akarnak róla beszélni.
Egy másik esetben kiderült, hogy nem lehet, lombikot nem akarnak, talán, ha megérnek az örökbefogadásra / van egy 2 éves neveltjk már/
Az a baj, hogy sokan rutinból teszik fel a kérdést, nem is azért mert beszélgetni akarnak, megismerni jobban, ha távolabbi rokon.
Aztán megrökönyödnek a nem kommersz válaszon..
Szerintem jól kezeles..
A bunkó, értetlen, ki ha én nem ismerőssel úgysem lehet mit kezdeni.
Kb ha azt mondod rózsaszín lesz a dekor az esküvőn, akkor megkérdezi miért nem zöld/ lila/ menta, mert az most olyan menő...
Nekem ugyan van két gyerekem, de remélem nem baj hogy válaszolok. Zárd rövidre annyival a témát hogy: “Mert nem akarok/akarunk. “ Ha újból kérdez akkor: “Mert nem. “ Nem kell még annyit sem hozzátenned hogy “rengeteg oka van”, mert rajtad és a párodon kívül ehhez senkinek semmi köze nincsen. Kivéve mikor olyannal beszélsz aki normális, nem követelőző és Te is akarsz róla beszélni és bővebben kifejteni. De ezt Te döntöd el. És aki megsértődik az így járt. Neked/nektek lenne jogotok megsértődni, hogy olyan dolgokról faggatnak (van mikor nem csak kérdez, konkrétan faggat ugye), amik az ember intimszférájába és magánügyeibe tartoznak.
Soha nem lesz ezeknek a dolgoknak vége, mindig lesznek ilyen pofátlanok. Tőlem is van aki megkérdezi hogy az ikreimnek lesz e testvér. Először simán azt mondom nem. Mikor megkérdezik miért nem(merthogy nekem csak egyszer kellett szülnöm és letudtam két gyereket egyszerre és hát ugye az tudjuk mekkora szerencsés vagyok ikrekkel), akkor már azt szoktam válaszolni hogy előbb adom el ingyen a méhem Marika néni minthogy még egy gyerekem legyen. Na itt már megfagynak és megértik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!