Aki az első gyerekét nehezen szerette meg, a másodiknál gyorsabban ment?
Imádtam a terhességet, imádtam a pocaklakót, de amikor megszületett, olyan pokolian nehéz volt az első pár hét, hogy kb csak zombi üzemmódban tettem a dolgom, sokat sírtam, legszívesebben visszafordítottam volna az időt, és sose szülök gyereket. Aztán szép lassan beleszerettem, ahogy annak lennie kell, imádom, ő a mindenem, de nagyon örülök, hogy túl vagyunk az első heteken. Akkor azt gondoltam, soha többet nem szülök gyereket, elég egy. De mostanában motoszkál a fejemben, hogy mégiscsak jó lenne egy tesó.
De akkor úgy éreztem, erre nem vagyok képes... Annyira nehéz baba volt, hogy enni, meg wc-re menni is alig tudtam. A férjem mindenben segít, de akkor is az volt, hogy amíg wc-n ültem, az ő karjában üvöltött a gyerek. El sem tudom képzelni, hogy lehet ugyanezt végigcsinálni egy nagyobb gyerekkel, akivel szintén sokat kell foglalkozni. Az átlagnál nehezebben viselem az alváshiányt, sajnos a tartós nem alvás vezet nálam a depresszióhoz, emiatt a férjem rengeteget segít...
Merjek így második babát vállalni? Amikor a fiam 2 hetes volt, sírva könyörögtem a férjemnek, hogy ha valaha is felmerül bennem a tesó gondolata, emlékeztessen erre az időszakra, hogy eszembe se jusson még egy gyereket szülni. Ő szeretne még egyet, de nem erőlteti, enyém a végső döntés.
Igazából nem tanácsot kérek, hogy legyen-e több gyerekem, csak olyanok tapasztalata érdekel, akikben hasonló érzések voltak.
Ugyan ezt éreztem, plusz a férjem is ilyen beállítottságú mint én úgyhogy az mellett, hogy sokat segített sokat is veszekedtünk pluszban, amit szintén nehéz volt kezelni hiszen előtte alig alig voltak vitáink. Viszont azt nem jelenteném ki, hogy nehezen szerettem meg,mert imádtam csak mint ahogy írtad is kikészültem.
Most várandós vagyok és őszintén be vagyok reszelve, hogy ha olyan lesz mint az első mi a fenét fogok csinálni. Igazából mi rengeteget beszélünk arról, hogy mit csinálnánk másképp vagy, hogy is fogjuk megoldani a helyzetet ha megint ilyen 3 órás alvás vár ránk összesen. Remélem, hogy más lesz. Az első fiammal el se tudtam képzelni, hogy mi az h ordít hasa fáj szélcső lenőtt nyelv és még sorolhatnám. Azt hittem minden cukorlufiból lesz. Bár nem vagyok tökéletes anya, de úgy érzem egy minimálisan rutinosabb leszek. És te is tudod ez csak egy időszak ami elmúlik és mennyi sok mindennel kárpótol téged. Azt tanácsolom beszélgess nagyon sokat erről a pároddal.
Itt nem az a kérdés, hogy hamarabb megszereted-e, hanem hogy bírni fogod-e.
Egyáltalán mekkora az első gyerek?
Sokat segít, ha már legalább akkora, hogy (kötelezően) közösségbe jár, így nappal legalább csak egy van otthon. Úgy könnyebb átvészelni (de "vigyázz" szünetekben akkor is kettő fog egyszerre "nyúzni" 🙊). Meg ha betegek.
Nekünk a nagy a mai napig kétemberes, a kicsi egy álom hozzá képest, de nem mondom, hogy könnyű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!