A párom lánya hozzánk szeretne költözni, mit csináljak?

7 éves, elsős. 2-3 hetente szokott nálunk aludni, olyankor próbálok valami jó programot összerakni. Pl. a mostani hétvégénk így fog kinézni:

Pénteken megyünk moziba, és cukrászdába (a SugarShop az egyik kedvence). Utána pizsama bulit tartunk és olyankor fent maradhat, ameddig akar, rendelünk pizzát és palacsintát, befonom a haját, kifestem a körmét, kisminkelem stb. Szombaton színházba megyünk délelőtt, utána hármasban ebédelünk, aztán együtt elmegyünk a kürtőskalács fesztiválra két kis barátnőjével, aztán vásárolni, mert az apja megígért neki pár játékot. Utána még este felülünk a Budapest Eye-ra, vacsora, aztán haza. Vasárnap pedig ha minden igaz, vadasparkozunk, és kirándulunk. Ezután általában én keddig alig térek magamhoz. Mert nem mindig megyünk el enni, hanem van, hogy kitalálja, süssünk muffint, tortát, vagy valamit, és akkor az ebédnél is "segít". Akkor délután a romok eltakarítása még egy jó óra legalább, de mire én is leülnék, ő unatkozik, és játszunk/menjünk valahová. Ha megyünk is, folyton dumál, ami nagyon aranyos, de egy idő után rohadtul fárasztó is, de ugye ezt nem mutatom, szóval végig mosolyogni, próbálni beszélgetni. Nagyon szeretem, ne értsetek félre, de néha jó lenne 3-5 perc csend is...

Szóval mindig gondoskodni valami programról, eső esetén legyen B terv. Ez nagyon fárasztó, főleg az, hogy mindegy, hánykor alszik el, 8-9 között már fent van, és éhes, szomjas, stb. Én pedig 10 előtt nem nagyon ébrednék fel... De úgy vagyok vele, hogy ezt a havi 3-4 napot kibírom, érezze ő is jól magát. Mivel az anyukája nem ennyire "programozós", hamar felkapja a vizet, ráadásul nemrég született náluk egy kisbaba, szóval a szokottnál is ingerültebb. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a kislány hozzánk szeretne költözni. Egyelőre még csak a nagyszülőknek, és az apjának mondta, de nagyon elszánt állítólag, ez megy két hete, mint kiderült. Már tegnap is felhozta a férjem, akkor komolyabban nem volt szó róla, de tudom, hogyha hétvégén itt lesz a gyerek, és felhozza, sehogy nem tudom kikerülni a témát. Ne értsetek félre, én nem a kislány ellen vagyok, mert nagyon szeretem. Ha nem így lenne, akkor nem mennék vele mindenhová, nem akarnám szórakoztatni, stb. De nekem ez a pár nap is nagyon fárasztó, nem bírnám minden egyes nap ezt. A páromat sem akarom megbántani, és a lányát sem. Tudnátok valamilyen megoldást a problémámra?