A nok miert mennek bele onkent ebbe a helyzetbe?

22

A test minden esetben azt tükrözi, hogyan bánsz vele,és picit a genetikát. A súly nem egy önmagától való dolog, aki rendszeresen sportolt addig is, annak a teste a szülésektől nem változik.

A mell hol van ... megsúgom: senkinek nincs ott 30 évesen, mint 18, ez nem gyerekfüggő. Tovább megyek: SEMMIT nem számít, hogy hol van. Soha életemben nem vetett vissza a hódításaimban a mellem elhelyezkedése. Talán azért sem,mert én már tudom: sem a szexuális vonzerő, sem az önbizalom nem abban rejlik.

Gyerek etetése, ellátása: ez nem anyai dolog. nem kötelező szoptatni, más mód is van a gyerek táplálására, amit bármely szülő el tud látni.

Újra csak azt tudom mondani: felnőttség. Azon múlik, hogy az ember képes-e a másféle, de nem rosszabb életét jól megélni, s profitálni belőle.Ugyanis a család szeretetközösség,akkor is, ha már 30 évesek a gyerekeid, és másik kontinensen élnek. Ez pedig többet számít, mint néhány kialvatlan éjjel vagy 2 cm-t odébb került mell. A megsokszorozott szeretet, támogatás egy olyan burok, ami egyre csak több és több lesz.

És az minden pénzt megér. Sőt: csak ez számít valamit,csak erre általában a halálos ágyukon döbbenek rá az emberek.

Azt nem tudom, hogy a nők miért mennek bele, de egy nő véleményét, a sajátomat szívesen leírom.

20+ éve bármit megadnék azért, hogy legyen gyerekem.Ezt úgy értsd, hogy BÁRMIT!

Hogy miért? Azért, mert, ha később megromlik a kapcsolat és "lelép" az apja/szegényebb leszek, mint előtte/megváltozik a testem/megszűnik a karrierem stb. összesen sincs sehol ahhoz az ürességhez képest, amit amiatt érzek, mert NINCS🙁

Ui.:Közeli rokonom a kamaszkori hormon- változás következtében létrejött hirtelen növekedés/hízás miatt már tizenévesen tele striákkal,mint más 3 gyerek után.Mert ilyen is van. Ès akkor mi van? Elárulom, semmi. Nem ugrott Dunába, boldogan él.

Legelső körben azért mennek bele, mert egyelőre csak nő képes szülni, férfi nem.

Egyébként érdekesnek találom a kérdést. Igen, sajnos sok a kiszolgáltatottság, jóval több, mint amit te most leírtál. Ugyanakkor szerintem az, hogy ki hogyan éli meg ezt az egész szituációt, az jobban függ a nőtől, mint ahogy te most leírás alapján gondolod.

Vegyük például az anyagi kiszolgáltatottságot: ki mondta, hogy egy nőnek kötelező "meztelen pitsával" elmenni szülni és nincsen lehetősége megtakarítást csinálni magának a saját munkájából? Ehhez persze jó végzettség és jó munka kell, meg persze pár év munkaviszony, de ez csak és kizárólag a nő döntése; ha ő úgy dönt, hogy 1 nem tanul, 2 kasszásként dolgozik 3 egy év után szül az első szembejövő baleknak, akkor igen, kiszolgáltatott lesz. Az én környezetemben van példa erre is, arra is. Olyan barátnőm is van, aki most otthon van a pici babájával, ha holnap bejelenti a férje, hogy elmegy, akkor sem kell kétségbeesnie, mert gyakorlatilag évekre elegendő megtakarítása van. Persze dolgozott is érte keményen (egyébként meg nem fenyegeti az a veszély, hogy a férje elhagyja).

Igen, az ember teste megváltozik. Teszem hozzá, a férfiaké is, csak az nem olyan rapid. Pl az én párom már most olyan aputestet növesztett, pedig egyelőre még nincs baba (nagyon tervben van). Nem nagyon van olyan a környezetemben, hogy adoniszi testű férfi és lógó hasú asszonyság. Zsák a foltját. Egyébként a túlsúly az elsősorban a táplálkozáson múlik, a haskérdés pedig a sporton. Azok az ismerőseim, akik szülés előtt is aktívan sportoltak, ami gyerek mellett is természetes volt, lapos, izmos hasuk van. Ott, ahol a sport nem képezte mindennapjaik részét, van pocak. De ez várható volt, senki nem csodálkozik semmin, és még egyszer írom: a férfi sem egy Brad Pitt.

Igen, aki otthon van egész nap, attól elvárhatóak bizonyos dolgok. Azért a 21. században ez a mosás nem tudom miért kérdés, miért akkora kaland beb*szni mindent a mosógépbe. Sok helyen már szárítógép is van, a teregetéssel sem kell foglalkozni. Főzni sem kötelező feltétlenül, sok helyen lehet menüt rendelni, szinte anyagilag is jobban jár az ember, ha ezt teszi, mert nincs anyagfelesleg. Aki szereti a házikosztot, vagy szeret főzni, az meg nem hiszem, hogy ebből gondot csinál.

Takarítani meg így is úgy is kell. Nem tudom, szerintem azért nem kell ennyire érzékenyen venni ezt a kérdéskört. Ha valakinek annyi esze van, hogy szül egy hímsovén embernek, aki szerint az asszonynak a tűzhely mellett a helye, az meg is érdemli a sorsát. De nem kötelező a gyerek 18 éves koráig otthon állni fakanállal, a nőnek is lehet karrierje, az "otthonülés" pedig egy átmeneti időszak, amibe ketten együtt mennek bele. Egyébként a férfi is elmehet GYES-re, ilyen ismerősöm is van. Nyilván ehhez kellőképpen intelligensnek kell lenni, ha valakinek derogál férfiként a saját gyerekének a tisztába tevése, az más kérdés, de ahogy fentebb is írtam: aki ilyennek szül, az meg is érdemli.

A 21. században vannak alternatívák. Ha egy nő kellőképpen művelt, tanult, jó munkája van, akkor válogathat a férfiak közül és tud találni magának olyan férjet, aki elég intelligens ahhoz, hogy ki tudja venni a saját részét, például a házimunkából és elfogadja, ha esetleg a nő nem a lecsófőzésben teljesedik ki, hanem van saját munkája, mindamellett, hogy gyermeket is nevelnek EGYÜTT.