Kisgyerek mellett kutyus. Mennyire nehèz?

Lakásba, kisgyerek mellé kölyök kutyát nem vállalnék, mert az elején olyan, mint egy gyerek. Rombol, nem szobatiszta és nincs napirendje. Sokkal többször le kell vinni egy nap, mint egy felnőtt kutyát. Figyelni kell a szocializációjára, tehát érdemes sokat járni kutyás társaságba, és lehet, hogy kutyaiskolára is szükség lesz. Az elején többször kell állatorvoshoz is hordani. Ha tényleg jól akarod csinálni, egy kisgyerek mellett nem fog menni.

Ha szerencsés vagy, találhatsz nyugodt, jól szocializált felnőtt kutyát. Szerintem ezen már érdemes lehet gondolkodni, mert sokkal egyszerűbb, mint egy kölyök és ugyanúgy megvannak a kutya pozitívumai. Ha nem is most, talán fél év múlva.

Nem az árok széléről mentett, sintértelepen vagy menhelyi kennelben nyomorgó kutyákra gondolok. Nagyon nemes tett egy ilyet megmenteni, de azoknak való, akiknek végtelen idejük és türelmük van egy ilyen kiszámíthatatlan múltú állatra.

Viszont előfordul, hogy egy egyébként jó helyen nevelkedett kutyát családi okok, vagy bármi más miatt visszaadnak a tenyédztőhöz, vagy leadnak a fajtamentőknél. A fajtamentőknél ráadásul a kutyák ideiglenes gazdinál élnek, aki jól ismeri őket, és tud hozzátok illőt ajánlani (ha van).

Ilyen kutya nincs minden bokorban de ha van olyan fajta, ami tetszik, ismered az igényeit és tudnád ezeket teljesíteni, érdemes nyitott szemmel járni. A fajtáról szóló Facebook csoportokban és a fajtamentők oldalán szoktak megjelenni ilyen gazdikereső kutyák. Lehet, hogy egy év múlva találod meg az álom kutyát, és akkor már máshogy fogsz mérlegelni.

A négygyerekes barátnőm mintáját tudom hozni. Ő csak a negyedik gyereke másfél éves korában vállalt be kutyat, amikor a nagyok már 5, 8 és 10 évesek lettek. A feladatokat és a gondozást kezdetektől megosztották, és így tanították csapatban a kölyökkutyát. Korábban ő se vitt volna haza kutyát.

Szerintem akkor vágjatok bele, amikor a gyerkőc ovis lesz.