Szóvá tegyem, hagyjam? Dühös vagyok.

Kisfiam áprilisban lesz 3 éves. Igazából nem bölcsibe jár, hanem a bölcsi épületében egy külön teremben van gyerekfelügyelet. Oda jár hétköznaponként 9-11. Így szokja a társaságot, kicsit leválik rólam, mert nemsokára ovi. Nagyon szeret ide járni.

Na akkor a lényeg. Pár hónapja szépen szól, ha pisilni kell, nincs baleset. Ma volt a 3. eset, hogy mentem érte és a büntiszéken ült. Azért, mert nem hajlandó lehúzni a nadrágját illetve maga után a wc-t. És én minden nap megkapom, hogy anyuka tessék gyakorolni, mi lesz vele az oviban, ott ezt nem csinálják meg, utálni fogják a gyereket stb. Ma az egész 2 órát a büntiszéken töltötte, mert nem húzta le a nadrágját magának, hanem a gondozóknak kellett. Illetve levette a cipőjét és nem tudta visszavenni. A gondozónő nevetve mondta, hogy jól elvolt a büntiszéken, játszott a cipőjével.

Dühös lettem és sajnáltam a gyerekemet. Nem azért fizetek és hordom oda, hogy az ott töltött 2 órában a büntiszéken üljön.

Másrészről tudom, igen, illene már ezeket tudnia, elkapattuk rendesen, nem akar sok mindent egyedül csinálni. Megtesszük mi neki.

De nem gondolom, hogy az célravezető lenne, ha büntiben van. Attól megtanulja lehúzni a nadrágját? Próbálom vele minden nap itthon, nem akarja, ordít.

Mit csináljak?