Mi/ki szolgálja a gyerekek érdekét ebben az esetben?

2 éves lesz a gyermekem, amikor megszületik a kistestvére. Úgy terveztem, 3 éves koráig itthon marad mellettem, de időközben azt láttam rajta, hogy kevés neki a napi 2 séta a környéken és az itthoni játékok,imádja a gyerektársaságot, nyitott, érdeklődő, újdonságokat örömmel veszi. Kerestünk egy magánbölcsit (államiba nem veszik fel), ahol 3 fél napra szerettem volna otthagyni úgy, hogy a délutáni alvást már itthon alussza a kiságyában. A gondozónő 5 fél napot kért, mert szerinte 3fél naptól összezavarodik. Most volt hely, most vittem, első nap beszokott, kéri hogy menjünk, 3. nap villával evett, itthon ez még nem ment,az ottani gyerektársaságot szereti.

A közlekedés bölcsihez autóval 5p, tömegközlekedéssel sétával együtt 22p, gyalog kb 30p zöldövezeti lakótelep mellett.

Nyilván ez nekem azzal jár hogy ugyanezt visszafelé is meg kell tennem reggel, majd délre érte menni ugyanígy és haza vele megint.

Tél végén, tavasz elején születik a másik gyermekem, nincs segítségem a városban (férjem 7re jár dolgozni), arra gondoltam hogy fenti dolgokat testvérbabakocsival, hordozókendővel, vagy autóval intézném, így jutna a kicsire 2,5 vagy 3órám itthon, a nagy pedig játszana, reggelizne és ebédelne ott, aludna itthon, délután velünk lenne. Egyébként is levegőztetném a kicsit délelőtt, tehát valamilyen sétát beiktatnék ha csak ő lenne vagy a nagy itthon lenne.

Tegnap este kaptam egy elég durva kritikát a férjem édesanyjától hogy hogy tehetem ezt meg a gyerekeimmel, húzgálni a kicsit hóban, fagyban, miért nem tudom lekötni a nagy energiáit itthon és inkább vinném heti kétszer játszóházba, ő ha tehette volna mindig csak a földön játszott volna a gyermekével, de rákényszerült hogy 6!!! hós korában adja be bölcsibe. Másik gyereke nincs, tehát kétgyerekes léthez nem tud hozzászólni. Szóval burkoltan kimondta h szranya vagyok. És luxus ez az összeg erre hogy még húzgáljam szegény csecsemőt is és itthon sem tudok lenni normálisan.

Próbáltam érvelni, de úgy tűnik nincs kivel. Annyit mondtam hogy ha nem jön be a logisztika, még mindig tudunk változtatni, kivenni a nagyot vagy átcserélni az 5 fél napot 3 egészre és akkor a férjem megy érte de én szeretném ha velem/velünk lenne már délutántól, amikor felébred.

Olyan kivitelezhetetlen dolog egy nőnek 2 gyerekkel menedzselni egy ilyet? Én látok anyukákat több gyerekkel a buszokon vagy tandembabakocsikat a sétálóutcákon és a nagy imád ott lenni, itthon meg ha feljövünk a sétából rögtön nyaggat hogy anya menjünk sétálni. Úgy gondolom mindenki számára ez így optimális lesz, szeretném a kicsinek is megadni azt az élményt hogy csak neki szentelem azt a kis figyelmet. Még egy dolog, a bölcsiben legalább 5en vagyunk így pocakos anyukák, ők is azt mondják, azért adták be mert igényli a kisgyerekük. Tudom hogy van aki jobban szeret az anyukájával otthon, de van olyan akinek ez kevés egy ponton túl. És boldog ha oda mehet.

Írjatok bátran pro és kontra. köszönöm!