Mi a különbség a családi napközi, családi bölcsöde és a sima bölcsöde között?

Családi napközi/bölcsőde tulajdonképpen ugyanaz. Kis létszamú csoportok vannak, a munkahelyemen konkrétan 2 csoport van. Az egyik 5 a másik 7 fős. Kisgyermeknevelők 2-2 fő és a főnök. Teljesen rugalmas, nem korlátozzuk az érkezést, a szülők hozhatnak be enni és innivalót, saját játékot stb. Tulajdonképpen azt csináljuk amit a szülő elvár. A legnagyobb előnye, hogy kevesebb az esély a megbetegedésre, mivel nem 14 gyerek van összezárva. Tudni kell, hogy ezek fizetősek, bár most lehet támogatást kapni.

Az állami bölcsiben jól működő szabályok vannak. 14 fős csoportok vannak általában. Hasonló a szabályrendszere a szülők szemszögéből az oviéhoz. 2 kisgyermeknevelő van egy csoportra és egy gondozási egységre egy technikai dolgozó/dadus. Nem túl rugalmas és sajnos gyakori a megbetegedés. Azt esznek ami van, általában csak nasit engednek bevinni. Ha nem eszik fél8kor a gyerek akkor rendes ételt délben fog kapni. Családi bölcsiben meg mikor megéheznek ehetnek legalábbis nálunk.

Nálunk úgy van, hogy 8-13 óráig 1500 ft étkezéssel, étkezés nélkül 1000 ft. 8-16 óráig pedig 2500 ft étkezéssel. Vállalunk időszakos gyerekfelügyeletet is, ami azt jelenti, hogy míg anyuka elmegy fodrászhoz beadja a gyereket. Ilyenkor csak számlát adunk, előtte való nap legkésőbb kell, hogy szóljon. De a díj ugyanúgy 1000 ft 1 óra hosszáért is, mint 4ért. A másik, hogy az állami bölcsibe munkáltatóival vesznek fel, minden nap kell vinni a gyereket, persze ha nem beteg. Családi bölcsibe viszont ha nem akarod teljesen elengedni a gyereket vagy érzelmileg sok lenne a távolság akkor mondjuk viheted hétfőn meg szerdán.

Ha bármilyen kérdésed van még szívesen válaszolok.

Az én gyerekem járt magánba és államiba is, én is dolgoztam mindkét helyen. Megmondom őszintén, hogy nekem az állami jobban bejött, több mindent tudnak egymástól tanulni és fontos, hogy a szabályokkal is megismerkedjenek. Családi bölcsibe(magán) viszont annyira a szülők és gyerekek igényeinek teszünk eleget, hogy pl. van 5 gyerek a csoportba, egy ki akar menni akkor kimegyek az egy gyerekkel, a kolléganő meg bent a néggyel. Na nekem ez sok. Vagy kimegy mindenki vagy senki, ez egy közösség amit meg kellene tanulni a gyereknek...

A családi napközi, családi bölcsi lehetőséget azért hozta létre a jogalkotó, hogy enyhítsék a bölcsi hiányt.

Az előnye az, hogy én pedagógusként bármikor elvegezhetek egy gyors képzést, (ami konkrétan a csana, csabö működési feltételeiről, követelményeiről szól) és bejelentett munkát hozok létre saját magamnak azzal, hogy MINIMÁLIS feltételek, infrastruktúra mellett végzek pedagógiai munkát. Konkrétan akár otthon, a nappaliban is a szomszéd/ismerős gyerekét nevelem a sajátommal, a lehetőség adott. Persze a létszám is kicsi, ez maximalizálva van. Ezért hívják családinak. (nincs gyerekem, és nem működtethetek ilyesmit)

Most jön a fekete leves: a legtöbb csabö úgy néz ki, mint a bölcsődék. A legtöbb nem látja a különbséget. DE: sok angol nyelvű bölcsi pl. végzettség nélküli született angolt alkalmaz a végzett pedagógus társaként, míg az államiban csak szakemberek kapnak felvételt.

Ahogy fentebb írták, az élelmiszerre vonatkozó szabályok is megengedőbbek, akár a szülők főztjét is ehetik a gyerekek. Állami bölcsiben az élelmiszer tárolás is szigorú, ezért nem lehet két étkezés között esztegetni, a csoportban nincs keksz ropi, stb.. (hangyák, és társaik elkerülése végett)

Rengeteg más engedeményt is kap még a csana, csabö, amire felesleges kitérni, a lényeget szerintem érted.

Hogy ki mikor megy ki az udvarra, d8mogatják-e a gyereket alváskor nem függ össze a csana/csabö intézményével, a bölcsőde nevelési elveit arculatát az intézményvezető határozza meg. A gyermekre vonatkozó szabályok a legtöbb helyen a gondozónőkre vannak bízva, egy bölcsiben is vannak nagy eltérések csoportok között. (persze magánban sokat ugrálnak a szülők kedvéért, hiszen tőle érkezik a pénz)