Ha egy gyerek 2 évesen nem játszik a többi gyerekkel, sőt inkább fél tőlük, az valószinű autizmusra utal?

Még kiscsoportos óvodásként is jellemző, hogy egy kisgyerek egyedül játszik legszívesebben. Csak középsőben jegyzik, hogy mennyire nyit a társai felé.

Szóval a fenéket autizmus, teljesen rendben van a gyerek.

Én nem is értem ezt. Nekem is mindenki mondja, hogy 3 éves korig nem jászanak senkivel, de a játszótéren a gyerekek keresik egymás tásaságát. Ha nem is kisautót tologatnak együtt, de megfogják egymást, egymásra néznek, megölelik egymást, vagy csak csendben nézik egymást. Még a kis 1 éves forma gyerekek is.

Egyébként, ha csak ez a gond, akkor az nem autizmus.

Nem tudom mik az autizmus jelei de nem kell egyből arra gondolni!

A 1,5 éves lànyomat mikor összehoztuk egy 2 évessel màr-màr félt tőle, a nagy meg mindig ölelgette volna... Mikor a lànyom 2 éves lett màr szimlàn full nem érdekelte egyik gyerek sem, mintha nem is léteztek volna! Eltelt pàr hónap és màr ő megy oda a többiekhez, köszön nekik, èrdeklődik mit csinàlnak, próbàl jàtszani velük.

De egyèbként az ovira felkészítő 'klubban' is az megy hogy ahàny gyerek annyifelé jàtszanak, nem igazàn foglalkoznak egymàssal!

3,5 éves a fiam, még van, hogy elbújik, szégyenlősködik, ha más gyerek hívja játszani.

Sőt, van egy kis barátja, akivel minden hétvégén összefutnak, van, hogy még előle is elbújik.

És nem autista.

Minden gyerek más.