Autizmus? Honnan tudtátok?

A beszédet abból a szempontból kell nézni, hogy mennyire használja kommunikálásra. Most ez így lehet hogy fura de írok rá példát: van A auti gyerek, nem közli ha baja van, nem beszélget, sokkal többször ismételget másoktól hallott dolgokat (vagy épp a saját maga által kitalált dolgokat)mint amennyit azért mond hogy választ kapjon vagy közöljön valamit. És van egy B auti gyerek, aki mindenkihez odamegy, aki kicsit is szimpatikus, akár random idegenekhez is, és elmondja nekik amit akar (de szintén nem vár választ és nem izgatja hogy ezt a ,,betámadott" emberek hogy fogadják). Egyik nem kommunikál, a másik látszólag igen de valójában nem mert az ő kommunikációja egyoldalú, nincs igénye a dialógusra.

Ha a kis srác normálisan beszélget, kérdez, válaszol, megmutatja a játékát a kollegáidnak, óvónéninek, buszon kedves néninek akkor az szintén csökkenti a gyanút.

Ugyanez van a szemkontaktussal. Sokan kérdezik, hogy nem néz a szemébe a gyerek, úristen autista? Pedig ez sem fekete-fehér, éppen úgy mint a beszéd. Nagyon sok auti tart szemkontaktust és vannak nem auti gyerekek, akik viszont nem. A különbség abban van, hogy kommunikációra használja-e. Ösztönszerűen a szemkontaktus a ,,figyelj rám, mondani akarok valamit, nézz engem" metakommunikációs jele. Az auti gyerek nem használja erre. Néz a szemedbe mert szép, mert mozog, mert érdekli, mert mondják neki de nem azért, hogy manipuláljon, mert azt nem tudja hogyan kell.

Ezek alapján tényleg nem tudom, mit csinálhatott a gyerek másképpen a fejlesztőben, mert minél többet írsz róla, annál kevésbé lehetne még csak ráhúzni is hogy autista.

Szerintem nem kell aggódni.