Ti hova tennétek a babát a helyemben? Átalakítanátok-e a lakást, és ha igen, hogyan?
Terhes vagyok. Van egy 50 nm-es 2 szobás saját, hitelmentes lakásunk. Tudom nem valami nagy, idővel akarunk majd nagyobbat, de még akarunk gyűjteni hozzá, hogy ne kelljen hitelt felvenni hozzá, meg most amúgy is csak nagyon rossz áron tudnánk eladni. Szóval pár évig még maradunk, és a kérdés, hogy "hova tegyük" a picit.
Jelenleg így néz ki a lakás: van egy előszobánk, ami ilyen folyosó jellegű, szóval hosszúkás. Innen nyílik a fürdő, WC az egyik oldalon, és a 20 nm-es nappali a másik oldalon. A nappaliból nyílik a konyha illetve a kisebbik szoba, ami jelenleg a hálónk, 14 nm.
A nappali ugyebár jó nagy, de sajnos nem lehet elosztani sehogy sem, mert egyik halon van a konyha + előszoba ajtó, másik falon a hálószoba ajtó, harmadik falon hatalmas ablak, negyedik falnál meg ugye ha leválasztanánk valamit, akkor az meg ablaktalan lenne... Szóval a nappali egy szétoszthatatlan tér, ami tágas, de szabad falfelület alig van. Mellesleg ez az étkező is, egyik sarokban van az étkező asztal, mert a konyha csak 4 nm. Szóval olyan "tipikus nappali" sok ajtó, ablak, átjárószoba, sarokkanapé, tv, étkezőasztal.
A kisszoba már így is elég zsúfolt méretéhez képest, nagy franciaágy, nagy ruhásszekrény, komód... Szóval be van lakva rendesen, ha nagyon akarom befér még egy kiságy természetesen, de játszós szobának semmiképp se lenne alkalmas ha mindhárman ott lakunk.
Eddig amikre gondoltunk:
1. kisebb szoba lesz a gyerekszoba, mi pedig kiköltözünk a nappaliba
2. mindhárman a hálóban alszunk, ami így tényleg csak alvásra lesz használva, s a nappali marad nappali + játszós
Első variációnak ugye előnye, hogy a gyereknek saját kuckója lenne, viszont bevallom őszintén én nem szívesen laknék a nappaliban, mert az az étkező is, meg ha jönnek vendégek, ott szoktam őket is fogadni, nem tudom, valamiért ez nekem olyan idegen... Francia ágyat ki se tudnánk oda vinni, mert nem lenne elég nagy szabad falfelület neki, meg hogy nézne ki ha jön valaki. Akkor meg maradna a kanapén alvás...
Második változatnál ugye lenne rendes nappalink meg mindenkinek rendes ágya, viszont egy szobába zsúfolódnánk.
Kérdés hogy ti a kettő közül melyiket választanátok illetve van-e esetleg más egyéb ötlet, akár lakás átalakítással. Érdekel az is ti mekkora lakásban, hány szobában, milyen "elosztásban" laktatok az első években. Volt-e mindenkinek külön szobája, volt-e nappali, vagy a nappaliból lett háló, mennyire volt fura a "hálóban" étkezni, vendégeket fogadni, kanapét ágyazni esténként. Minden ötlet, tapasztalat, történet érdekel.
Ugyanígy vagyunk, beköltöztünk a nappaliba, kanapét kihúztuk állandóra, kiságy mellette, a kisszoba most gardrób, ágy telepakolva... :) Vendégek??? Eszemben sincs vendégeket hívni, 5 hós a baba, dehogy akarok én ugrálni, kiszolgálni bárkit is, így se győzöm a házimunkát, nagyon kell a segítség. Nem, nem. Látogató jön néha 1-1, az belefér, közeli barátok. De vendégséget egyelőre nem rendezünk.
A nappali nagyon kellemes így, egész nap itthon vagyok a babával, a nagy ágyon hempergünk, játszunk. :)
Hozzàtenném még, hogy ez az elrendezés mindig is így volt, a baby előtt az ő szobája csak mindenes volt..
Sajnos nincs nagy konyhànk ahova bárkit le tudnánk ültetni..az előtér/konyhàban van a falra fúrva egy kis pult ott van 2 bàrszêk, de sose eszünkott csak a szobánkban..
Mindenkit felpontoztam, nem tudom ki pontozott le titeket.
Akkor eddig a kettes opció vezet, nekem is az volt a szimpatikusabb, csak attól félek, a férjem tud-e majd úgy pihenni rendesen.
Egy darabig hasonló elosztású, 40 nm-es lakásban laktunk.
Kb fél éves koráig, amíg elfért a mózesben, az volt az ágya is. Így mobilis is volt, egy darabig a dohányzóasztalon aludt benne. Ha vendégek jöttek, akkor bevittük a hálóba aludni.
Séta előtt pedig egy mozdulat volt kivenni alóla a légzésfigyelőt, aztán utána szintén egy mozdulat visszatenni.
Azóta elköltöztünk nagyobb lakásba, ahol két háló és nappali van. A saját szobájában alszik, de ezen kívül nem nagyon használja másra.
A nappaliban altatásnál is megszokta, hogy nem vagyunk közvetlen közelben, viszont nyitott ajtónál azonnal hallottuk, ha nyüszögött és ki tudtunk menni.
Most ezt bébiőrrel oldjuk meg, a két háló a lakás két végében van.
Ő annyira hozzászokott az egyedül alváshoz, hogy máshogy nem is hajlandó elaludni. Persze most már rácsos kiságy van, azt már nem kell ide-oda cipelgetni.
#17-es vagyok. Az "apa aludjon" részhez még: bár nekünk annyiból más volt a helyzet, hogy tápszeres volt, így a szoptatás privilégiuma kimaradt.
Viszont az éjszakai kelést valamennyire megosztottuk így én se merültem ki teljesen. Hétvégén nekem nem kellett felkelni, de ha nem kelt korán a férjem, akkor hétköznap is volt, hogy ő volt "ügyeletben".
De a főnökömnek az enyémnél másfél évvel korábban született gyereke. Felsővezetői pozícióban van, napi 10-12 órát dolgozik (anno én is, mint személyi asszisztense). Sokszor jött be karikás szemmel, mert éjjel ő kelt a gyerekhez 2-3 naponta. Amikor egyszer valaki rákérdezett, hogy miért kel ő, csodálkozva visszanézett, hogy "az én gyerekem is, nem?".
Valamennyire tőle jött az ötlet, mert mondta, hogy nem akarja szivatni a feleségét, ne legyen hullafáradt, ezért néha ő veszi át az éjszakát. Így mindketten kb egyformán voltak fáradtak, még elviselhető volt mindkettejüknek.
Egyedül akkor "húzta ki magát" az éjjeli felkelés alól, ha fontos, 6-7 órás bizottsági ülése volt másnap és reggel nyolckor már pengének kellett lennie. Alapból felelősségteljes munkája van, mégis össze tudta egyeztetni az éjszakázással.Illetve mondta, hogy ha néha a barátaival elmegy üzleti vacsorára és hajnalban keveredik haza, az ugyan miben lenne más, mintha a gyerek miatt alszik keveset?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!