Kisbabával egyszobás lakásban mennyire nehéz?

De buták vagytok komolyan. Nem burokban kell nevelni azt a gyereket. Ha akartok, akkor leválasztotok egy ágynyi helyet, de egyébként semmiben nem gátol a gyerek sem és az 1 szoba sem. Szoktatás kérdése, nem kell síri csendnek lenni csak mert gyerek van. Én még porszívózni is tudtam mindkét fiam mellett miközben aludt és köszönik, kipihentek. Nem kell mindentől ennyire tartani.

A gyerekek 5-6 éves korig nem igénylik a külön szobát - viszont a szülők igen. Úgyhogy igazából rajtatok áll, nektek mekkora probléma az alkalmazkodás.

Mi is egy szobába várjuk a pár nap múlva érkező bébit. Ez azt jelenti, hogy csak a fürdőszoba van ajtóval elválasztva, egyébként minden egy tér, a konyha és az étkező között csak átjáró van. Ha lenne külön hálószobánk, nappalink, a baba, akkor is a mi hálónkban aludna legalább 1-2 éves koráig - szerintem ez a normális, a kicsi igényeinek megfelelő, és nem a steril környezet, csend, nyugalom főleg hirtelen a 9 hónapi folyamatos testen belüli hordozottság után. Én azokat nem tudom megérteni, akik azt hiszik, hogy egy csecsemőnek minden átmenet nélkül ezt kell megszoknia. Tv-zni nem igen tv-zünk, az intimitás egy ideig úgyis teljesen megváltozik, de azt sem gondolom, hogy az intimitás egyedül a szexen múlna, már a konkrét aktuson. Szóval lényeg a lényeg egy szoba vagy 3-4-5 szoba ide vagy oda, az a baba jó ideig mindenképpen szimbiózisban lesz az anyukájával, kicsit az apukájával is, + családdá váltok és nem csak mellétek költözik egy 3. ember. A mászós korszakra meg szerintem beleedződtök a dolgokba, megoldjátok a pakolós korszakot is. Ha a történelmet nézzük, szerintem kb. 10-15 évvel ezelőtt vált inkább általánossá, hogy többen tudnak már külön szobát biztosítani a gyereknek - ez azt jelenti, hogy évmilliókon keresztül nem ez volt az általános, fel sem merült, hogy akár 10-12 fős családok több szobában éljenek, akár több generáció is. (Lehet, hogy a léleknek az volt az egészségesebb, elvégre társas lények vagyunk, főleg egy icipici kisbaba. A tabukat meg mi alakítjuk magunknak.)

Mi egy szobában vagyunk amióta megszületett, pedig van külön szobája / itt játszunk, itt tartjuk a játékait/. Most 13 hónapos. Tervezzük hogy átköltözik, de még ráér ha nagyobb lesz. Nem zavar minket semmiben, és szerintem ő sem tudna egyenlőre nyugodtan aludni nélkülünk. Nna meg én sem tudnék nyugodtan aludni nélküle :-)

Mi 5 éves koráig egy szobában voltunk a gyerekkel,és nem azért mert nem volt más lehetőség! A szobája megvolt elejétől,de igy jobb volt mindenkinek :-)

Na úgy látom eltelt egy év,de még mindig nyomorogtok és nyilván a gyerek mellett zajlik a nemi élet is.