Nektek is mindent kölcsön akartak adni ismerősök, rokonok?

2 hónapja jelentettük be a rokonságban és barátoknak, hogy terhes vagyok. Mivel közöttük már több kisgyerekes család is van, természetesen sorra jönnek azóta a felajánlások, hogy mi mindent adnak majd nekünk. Néha nem is csak a felajánlások, volt aki már egy zsákkal állított be hozzánk rögtön, pedig még csak 5 hónapos terhes vagyok. :D

Egyrészt persze jólesik, hogy segíteni szeretnének, nagyon aranyosak, és biztos sok hasznos dolgot is felajánlanak, másrészt viszont kezd zavaró lenni kicsit... És néha kínos.

Az egyik problémám, mikor hozzáteszik, hogy kölcsönbe adnák a cuccokat, mert még ők is terveznek gyereket. Ez persze tökéletesen érthető, természetes hogy a többedik gyereküknek nem akarnak mindenből újat venni. Én viszont nem szívesen használnék kölcsönbe kapott dolgokat, amikről tudom, hogy majd vissza kell adni. Nem akarok úgy babázni, hogy mindig arra kelljen figyelni, hogy ne legyenek foltosak a ruhák, ne szakadjanak ki, ne romoljon el egy játék/eszköz, stb. Persze a saját dolgoknál sem jó, ha ezek megtörténnek, de azokkal nyilván lazább lennék, de nekem nagyon kínos lenne, ha egy ismerőstől kölcsönbe kapott dolgot tennénk tönkre véletlenül.

Főleg, hogy nagy értékű dolgokat is ajánlgattak már, az egyik baráti pár például a kiságyat (!) szeretné kölcsönbe adni, mert a meglévő gyerekük kinőtte, a másodikat meg pár év múlva tervezik csak. Van aki mondta, hogy a babakocsit is szívesen kölcsönadja, de ők is terveznek még gyereket... Én ilyen nagy értékű dolgokat nem szívesen fogadok el.

De a ruhákkal is így vagyok. Semmi bajom a használt dolgokkal, magamnak általában turiban vásárolok, a babának is szívesen vennék turiból jó minőségű ruhákat, de azok legyenek a mi ruháink, hogy ne kelljen azt figyelni, melyik ismerősünk rugiját gyümölcsöztük össze...

Fontos megjegyezni, hogy jól állunk anyagilag, nem vagyunk gazdagok, de nem lenne gond beszerezni saját magunknak a babacuccokat, még ha egy részét használtan is vennénk (mint mondtam, nem a "használt" résszel van a gond, hanem a "kölcsönbe" résszel...).

Arról nem is beszélve, hogy én imádom a babacuccokat, még amikor nem voltam terhes, már akkor sokat nézegettem a kis babaruhákat turiban, boltban, és hát megvan a saját ízlésem és a párom ízlése, hogy mi tetszik, és egyáltalán nem biztos, hogy az adakozó ismerősünknek is hasonló az ízlése.

Egyik rokonunk hozott pl. egy játszószőnyeget. Tök jó, újnak tűnik, márkás, de egyszerűen baromira nem tetszik, szerintem a figurák kifejezetten csúnyák rajta. :D Nekem megérne pár ezer forintot, hogy olyat vegyek, ami tetszik nekem, ha már én fogom nézegetni a lakásomban hónapokig.

Ugyanez a helyzet sok más dologgal együtt.

Legszívesebben a felajánlott dolgok 80%-át visszautasítanám, az az igazság. :( De ezt meg nagyon cikinek érzem, meg tényleg mindenki tök kedves, tök lelkes, és nem akarom őket megbántani. De azt sem akarom, hogy helyettünk összedobják az egész babakelengyét, mikor van rá pénzünk nekünk is, és sok dologból már ki is néztük, milyet szeretnénk.

Volt már, hogy kedvesen visszautasítottunk dolgokat, de akkor jönnek a csodálkozó kérdések, hogy "de hát miért?" Meg hogy vigyük nyugodtan, mekkora anyagi segítség, higgyem el hogy hasznos lesz, rakjam el legalább tartalékba, stb...

Ezzel a rakjam el tartalékba dologgal is az a baj, hogy 60 nm-es lakásban élünk, nem tudok a végtelenségig raktározni. :D

Nektek is vannak ilyen ismerőseitek? Hogyan kezelitek, kezeltétek a hasonló helyzeteket? Mit lehetne nekik mondani? Tényleg nem megbántani szeretném őket, és értékelem, hogy segítenek, csak ez nekem kezd kellemetlenné válni.

Sokszor meg sem kérdezik, szükségünk van-e egy adott dologra, hanem kijelentik, hogy "ó, nekünk abból van egy szuper darab, hétvégén átviszem!"