Miert ezt a hozzáállást nézik le?

10, írta valahol hogy felnőtt programokra hurcolja?

Azt írta, hogy nincs szüksége arra, hogy lepasszolja szórakozás miatt, mert nem megy (olyan helyre) szórakozni.

Egy bevásárlás meg ne legyen már felnőtt program. Az élet része.

Férfiként mondom hogy elmebetegek a barátnőid.

Jól teszed hogy vigyázol a gyerekedre és vele vagy, bulizás helyett.

Nem is értem aki még ennyire bulizni akar az minek vállal gyereket!?

Szerintem 2 éves korig az anyánál van a gyerek helye. Aztán esetleg be lehet adni bölcsibe...de inkább csak 3 évesen oviba.

Magukból indulnak ki. Nem hiszi el, hogy te tényleg élvezed, ha a gyerekkel vagy együtt és viszed programokra.

Nálunk nincs választás, nincs már nagymama, más se, akire nyugodt szívvel rábíznám őket. Nekem az a természetes, hogy együtt megyünk programokra, kirándulni, strandra, stb. Bulikra, iszogatásra gyerekek előtt se volt igényünk, most se érezzük úgy, hogy bármi kimaradt.

Nekem is tegnap szóltak be, mert a 20 hónapos gyerkőc még szopik, és nem ittam egy rendezvényen alkoholt. Mert úristen, ő nem bírná ki, hogy 3 évig egy kortyot nem iszik. Jó, én meg életem végéig kibírnám. Ritka, hogy megiszok egy cidert az íze kedvéért.

Mi lesz a gyerekkel később? Semmi, mi lenne. Egyik se sírt, mikor oviba beszoktattuk. Az, hogy mi is ott vagyunk, nem jelenti azt, hogy a játszón vagy az unokatesókkal nem szocializálódik. Ilyenkor is megkapjuk, hogy nekünk könnyű, mert a miénk nem hisztis meg nem sírós.

"Szerintem a két véglet csap össze"

10 hónaposról van szó, nem 10 évesről. Hogy lenne már ez véglet?

Ez a szomorú, hogy már ezt is végletnek tartják és messzemenő következtetéseket vonnak le belőle a jövőre.

2, 3 éves korban természetes folyamat részeként elkezdik a leválást a gyerekek a szülőkről. Ezt tévedés, hogy elő kell készíteni, szokatni már pár hónaposan is.

Ha megyünk valahova---visszük magunkkal. Nem tudom hova mennek, lehet sehova egyébként pláne felnőttprogramra nem. De úgy gondoltam boltba, ügyintézéshez, orvoshoz, étterembe ...

Én boltba sem vittem soha, még orvoshoz! sem, csak azért hogy ott nyüsztessem a gyereket. Nincs borzalmasabb mint nyüglödő gyerek boltban, okmányirodában, orvosnál, étteremben. Cigányszokás ez. Alapból nem integrálódtam közéjük ezért is szül ellenérzést ez bennem.

"Nincs borzalmasabb mint nyüglödő gyerek boltban, okmányirodában, orvosnál, étteremben."

Pont akkor nyüglődik egy gyerek ilyen helyzetben, ha soha nem viszik, nem szokik hozzá, nem tanítják meg a helyes viselkedésre.

Az a gyerek, akit kicsi kora óta visznek, sokkal korábban megtanulja.

Én ott hagytam a gyerekem szüleimre, páromra, barátnőimre amikor úgy láttam jónak.

Nem szoktattam őket oviba, szimplán elköszöntem, nem sírtak, nem hisztiztek soha életükben.

És ottalvós táborba is szó nélkül mentek. Most ötödikesek a gyerekek, sok szülőt pofán csapott az info, felsőben már 2 naposak a kirándulások, 6.ban meg mennek egy hétre Erdélybe vagy Szlovákiaba. Ítélkezés nélkül milyen szülő gyereke nem tud egy napot ott aludni valahol anyuci nélkül 11 évesen. Lehet megy velük anyuci is az osztálykirándulásra vagy bejárósok lesznek az osztálykirándulásra.