Kihordanátok a testvéretek gyerekét, ha csak így lehetne rajtuk segíteni?

Magyarországon nem illegális a béranyaság, de nagyon szigorú feltételhez kötött. Ebben az esetben mivel egészségileg nem képes ki hordani a gyereket, így közvetlen hozzátartozó (ez igaz rad), amennyiben már szült es elő gyermeke van és 35 év alatti lehet béranya.

Ettől függetlenül én nem tudom, hogy vállalnám a.

Nem illegális! Ne írjatok már baromságot!

A béranyaság illegális, DE EZ nem béranyaság lenne. Vérrokon gyerekét Magyarországon is ki lehet hordani.

Egyébként ettől függetlenül én nem tenném meg, mert a saját gyerekem kihordása is majdnem az életembe került, testvér kedvéért se kockáztatnék.

Én vállalnám.

Talán azért is, mert a terhességet fantasztikusan éltem meg. Tökéletesen jól voltam, szülésnél sem volt különösebb komplikáció.

Viszont tudatosan nem lesz több gyerekünk. 5,5 éves a fiam.

Tehát nem félnék terhességtől, és szüléstől. De tudom, milyen jó érzés anyának lenni, és ha ezzel segítenék a testvéremen, akkor igen, lennék a béranyájuk.

Biztos nem vállalnám.

Nekem egy terhesség kihordása épp elég elrettentő, saját gyerek miatt is nehezen veszem rá magam.

Egyébként nem olyan jó a viszonyom a testvéremmel, hogy akár csak eszembe jusson ilyen.

Szép dolog hogy ezt vállalnád.

Viszont én biztos hogy nem vállalnék ilyet, mivel egyszerűen ismerve magam tudom hogy képtelen lennék elvonatkoztatni attól hogy ő nem az enyém én csak kihordom. Hiszen habár nem az én petesejtemből termékenyült, 9hónapon át a szívem alatt hordom, érzem a mozgását és egyé válik velem.

Bárki bármit mond, én nem tudnám ezek után oda adni a testvéremnek vagy akárkinek, mert kb a szívem szakadna meg.

Na de ugye minden ember más, ez az én véleményem.

Én inkabb örókbefogadást ajánlanék egy ilyen helyzetbe.

Nem az volt a kérdés, hogy Magyarországon lehetséges e vagy sem, vagy hogy külföldre kellene e ezért menni vagy sem. Szövegértelmezes!

Azt írod természetes úton nem lehet nekik, de beavatkozással? Ez a kérdés csak benned fogalmazódott meg, vagy már nekik is eszükbe jutott?

Szerintem is külön lehet vonatkoztatni ilyen esetben, miszerint az a baba nem a te babád lenne, te csak a tested adnád. Én elgondolkodnék a helyedben igen, és bevállalnám.

4. vagyok

attól függetlenül hogy nem szexuális úton lett és szerelemből az a gyerek, attól még ugyanúgy érzem hogyan növekszik, ugyanúgy én küzdők meg érte

Inkubátor ide vagy oda

Azt a hormon löketet amit akkor kap az ember nem lehet semmibe venni az érzelmi hullámzokról nem is beszélve nekem ne mondja senki hogy azt nem magáénak érzi

Nekem is példaértékű terhességem és vajúdásom volt (bár a szülés az nem komplikációmentes)

Nem emiatt

Én nem tudnék magamra Inkubátorként tekinteni

Nem vállalnám.

Ismerem magam annyira, hogy bár nem az én gyerekem, de mégis 9 hónapig hozzám tartozott, így biztos beleszólnék a nevelésébe. Végülis több lenne, mint unokaöccs vagy unokahúg. És ez a szituáció senkinek nem tenne jót.