Örökbeadnám a születendő kislányom mert nem bírok róla egyedül gondoskodni (nem akarok anyámékal gyereket nevelni) Így viszont ők "kipaterolnak" ezzel zsarolnak Jogos?

Hmm még mindig a gyermek világra hozatala a legundorítóbb és legönzőbb dolog a világon...

Ne menekülj s passzold azt a szegény gyereket! Vállald a felelősséget és tegyél azért, hogy jobb élete legyen.

Ne tudd hány gyerek van megtörve lelkileg vagy siklott ki az életük a magad fajta önző emberek miatt!!!

Hidd el a szimpla anyai szeretet, törődés s oda figyelés az alapja a gyermeki léleknek...

Ismerek olyanokat, akik suli mellett a gyerekük a minden...még ha szegényen is. S vannak akik ezt túl vészelték, elmentek dolgozni és javítottak a helyzetükön.

"mert ő az én kis mindenem"

Hasonló mondatokat mondva elszántan harcolnak.

Akik meg eldobják gyereküket...no comment.

Nem az utcán élsz egymagad.

Van családod, van fedeled...

Az a kérdés:

Szíved s anyai szereteted van-e?

Vannak lelkileg meggyötörtebb emberek, kik gyógyszereken élnek, mégse dobják el gyereküket.

Keresd a szépséget s örömöt gyermekedben - lehet nehéz, de ha megfelelően neveled s óvod, szereted

Ő lesz az, aki mosolyogva fog fogadni s adja majd a lelki erőt.

Csak nyisd ki szemed, előle ne zárkózz el.

Az apám jelenlegi élettársa tudna neked mesélni... ahol ő nőtt fel ott a mai napig a faluban földes út van... mezitlábas telek... stb

Vagy egy másik kérdés:

Miért nem figyeltél, védekeztél vagy csináltattál tesztet s vetetted el?

Pl én közeledek egy újabb kerek számhoz az életemben, sokan néznek:

"neked nincs gyereked?"

Igen, nincs. Mert depressziómból kiszabadulva fontos a karrier per pill. Mivel korán tudatosult bennem milyen életet akarok a jövendőbeli egyetlen gyermekemnek... és ebben maximalista vagyok!

+mindig oda figyeltem, hogy gyerek ne csússzon be - figyeltem s volt eszem.

Nem akarom s akarnám kitenni annak, hogy nincs mellette az édes anyja, apja. Lelki hátteret, bizalmat s szeretetet , törődést (igaz gyerekkor) mindennél fontosabbnak tartom.

Láttam s tapasztaltam is másokon s magamon, hogy ez az alapkő hiányzik egyre inkább a modern társadalomban.

Az agytúrkász ismerősömmel beszélgetünk ezekről - meg se lepődök dolgokon csak sajnálom hova jutottunk, mint emberek...

Az anyud nem véletlen mondja azt amit!

Ő se dobott el téged. Mennyit tudsz az ő életéről? Elgondolkodtál ezen?

Benne benne volt az anyai szeretet irántad, még ha nem is tökéletes anya...

Elég idős vagy ahhoz, hogy az agyad információkat fogadjon be s fel is dolgozza.

Üljetek le s beszélgessetek magatokról, az életről, mi miért alakult ki bennetek...stb

Az őszinte, de szolid beszélgetés sok mindent javít, ha mindkettő fél betartja s nyitott erre.

Sokan annyit se tudnak saját anyjukról, mi a kedvenc színe...

Húzd ki a homokból a fejed s kezdj kikukucskálni a világra!

Miért vagy depiben? Miért nem értékeled amid van? Mennyi minden elől menekültél el? Szembe néztél valaha a "gondokkal"? Mennyit küzdöttél, hogy fel merd adni???

Hány évtized van mögötted s előtted?

Gondolkozz, próbálj más helyébe elképzelni pl mit élhet s mit élhetett meg.

Pl eldobott volna anyud, felnőnél olyan mostohák kezei alatt akik csak a pénz miatt vesznek gondozásba. Vannak, akik több gyereket magukhoz vesznek, pénzbe fulladnak a gyerekeknek pedig semmi életük, számon vannak kérve idősebb fejjel is, hogy honnan van az az egy szelet csokoládé és miből vette... (ismerek sajnos olyat, aki ebben nőtt fel - rajzolásból szerzett zsebpénzét is elvették, pedig őkereste meg...)

Az ő anyja is hasonló okok miatt hagyta el...

Szerinted szereti?

Nem, csak anyjaként kezeli, de hidegen hadja mi van "azzal a nővel" ahogy mondja.

Tudnál a gyereked szemébe nézni idősebb korban (lehet semmi extra dolgot se teszel le az asztalra, mert még akkor is homokban a fejed)

úgy hogy meg se próbáltad vele élni az életed?

Ezen ponton gondold át...

Lehet szegénységben is boldogan élni s idővel lehet a szegénység ellen is tenni - rajtunk áll, mint embereken.

Én pl nem bánom, hogy nem fürdőkbe jártam, mint pl ovi társaim/alsós társaim, hanem mamámék mögötti erdő kis tavában játszottunk, növényekből építgettünk...stb , apám katonai sátrában aludtunk gyerekkori barátaimmal.

Ezek olyan dolgok, amik élvezetére rá akarom vezetni a jövőben a gyermekemet s netán barátait. :)

Rengeteg dologgal lehet boldoggá tenni a gyerekeket, de az tőlünk függ.

Ne mondj le egyből róla, adj esélyt neki s magadnak is!

Ne dobd el ezt az esélyt, mert lehet bánni fogod s utálni magadat.

(erre is láttam megkeseredett pl-t)

Hajrá csajszi! A szüleid pedig segíteni fognak, nem véletlen ellenzik azt amit.