Idegenkedek a gondolattól, hogy kislány babám lesz, volt más is így?

- nem voltam sohasem rózsaszínben

- UTÁLTAM babázni, kisautó, lego, építőkocka ment ezerrel, kislányként fakarddal rohangáltam, hogy én vagyok Zorro, vagy épp muskétásnő, szóval, nyugi :D

- éjjel kiszöktem és mászkáltam a városban, bringáztam, fociztam, szóval nem kell félni, két fiú mellett vszeg nem lesz "tökcsajos" a lányod

29n :)

"Két fiú után mindenki lányt akarna!"

Majdnem... Mi pl.3.gyereket szerettünk volna! Mondjuk igaz, a környezetünkben mindenki azon rugózik, hogy hátha kislány, valahogy engem meg nem ez hoz lázba,hanem a tudat, hogy 3an lesznek.

Sokan hiszik azt, amit a masodik valaszolo, hogy “ket fiu utan mindenki lanyt akarna” es forditva. Szoval ket egyforma nemu gyerek utan biztosan mindenki az ellenkezore vagyik legkozelebb.

Attol tartok, hogy en is kivetel vagyok, ket fiam van, varjuk a harmadik babat es orulnek ismet a fiunak.

Nem vagyom ra, ahogyan lanyra sem. Negy ev alatt jutottunk el idaig, szoval en igazan “csak” gyereket akarok, orupni fogok a fiunak es a lanynak is.

Inkabb azt mondanam, hogy a lany ismeretlen terulet, emiatt tartok tole es ugy erzem, hogy fiu gyerekkel konnyebb dolgom lenne a meglevo ketto utan. De nyilvan ezt csak a megszokas es a rutin mondatja velem, amiatt erzem ezt.

Szerintem nalad is hasonlo lehet, kerdezo.

Én így voltam vele mikor az első babát vártam, mert valamiért mindig úgy gondoltam nekem csak fiaim lesznek, ne! tudnék egy lánnyal mit kezdeni. Először el sem hittem az UH-n, hogy lány, leálltam vitatkozni és még utána is azt gondoltam napokig, hogy biztos elnézte a doki. :D

Aztán pár hét alatt megszoktam a gondolatot és átállt az agyam. Mikor megszületett, szerelem volt első látásra, imádjuk. Most várom a második kislányumkat, abszolút nem bánom. Szóval ha kislányotok lesz, akkor sem lesz gond. :)