Vállalnátok kisbabát súlyosan epilepsziás férfivel aki
naponta 10szem gyógyszert szed?
Szerintem meg az ő dolguk, ők élnek együtt, ők tudják, hogy mi fér bele nekik. Nem írtad (mert nyilván ebbe nem látsz bele), de abban az esetben, ha rendesen szedi a gyógyszereit, akkor tünetmentes, így én vállalnám, hiszen miért is ne lehetne akkor rábízni a gyereket? Orvossal persze konzultálnék előtte, hogy mennyi az esély rá, hogy örökli a gyerek, de igazából csak emiatt biztos, hogy nem maradnék gyerektelen. Ez egy gyógyszerekkel jól karbantartható betegség, normális életvitelt lehet mellette élni, csak jobban kell bizonyos dolgokra figyelni.
2018. ápr. 3. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
12/23 A kérdező kommentje:
Nem teljesen tünetmentes és a sok gyógyszer miatt olyan mint egy drogos. A játszótérig nem tudná elvinni a gyereket nem hogy gondozza.
13/23 A kérdező kommentje:
Olyan mint egy drogos = el van kábítva
A nővérem dönt mindenben ő viseli a nadrágot a kapcsolatban. Ő akar jobban gyereket. Csak ha valami lesz vele nekem kell gondoznom azt a gyereket mert a sógorom teljesen alkalmatlan erre.
Nekem édesanyám epilepsziás, van egy húgom is. A szerzett epilepszia NEM örökölhető, pl. a mi esetünkben is erről van szó, természetesen egyikünknek sincs semmi baja, én már 50 múltam, és van 3 gyerekem: kettő már felnőtt, 1 kamasz, egyiküknél sincs nyoma (nem is lehet, nyilván).
Szóval ha ő nő létére két terhességet ki tudott hordani problémamentesen, és a jelek szerint még ellátni/felnevelni is sikerült minket, akkor egy férfi estében nem is értem a problémát. Max. a gyógyszerek okozhatnak problémát, de azt előtte nyilván ellenőrzik. Egy epilepsziás ember abszolút normális, teljes életet képes ám élni (anyu pl. felszolgálóként dolgozott sokáig), fel tud nevelni egy gyereket. És talán a gyerek ennél fogva empatikusabb is lesz, mint a nénikéje jelen esetben.
2018. ápr. 3. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
Gyógyszert kéne váltani, valószínűleg nem megfelelelőt kap.
2018. ápr. 3. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
16/23 A kérdező kommentje:
Elismerem nem vagyok empatikus mert nem szeretném a nővérem gyerekét is felnevelnem mert a sógorom képtelen bármire. Ha az utcán rohama van és elesik és letöri a kezét egy kisgyerek nevelésében lehet ra számítani? Egy boltba nem volt soha, nem cipelt haza nagybevásárlást a piacról. Hazamegy eszik és alszik. Dohányzik egy dobozzal és kávézik, amit nem is lenne szabad neki. Ha majd elesik az utcán egy öt évessel és rohama van a gyerek fog mentőt hívni megtartva a lélekjelenlétét?
17/23 A kérdező kommentje:
Szerintem ezt bízd a nővéredre...
2018. ápr. 3. 21:53
Hasznos számodra ez a válasz?
Megdöbbennél, hogy mire képes egy gyerek, aki ezzel együtt nő fel. A húgom alig múlt 2 éves, mikor egyszer anyu rosszul lett OTTHON, nem az utcán. Olyan lakásban laktunk a földszinten, ami a belső udvarra nyílt, ott volt a gazdasági bejárata annak a presszónak, ahol korábban anyu dolgozott. Húgom kitotyogott, pont ott voltak az italszállítók, akik ismerték anyut. A kicsi szólt nekik, hogy anyu elesett, ők bementek, átvitték a szobába, ágyba fektették, aztán volt kollégák néha átnéztek, amíg én haza nem értem a suliból. Mindent meg lehet oldani. Az életvitelen célszerű lenne persze változtatnia, de ez nem a te felelősséged, nekik kell lerendezni egymás közt. Amúgy nem vagy köteles felnevelni a testvéred (még nem is létező) gyerekét.
2018. ápr. 3. 23:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem tudom, miért készülsz annyira arra, hogy nővéred fiatalon meghal és neked kell felnevelni a gyereket.
Bárkivel bármikor történhet bármi. Nem a nővéred beteg, úgyhogy nincs rá nagyobb esélye, mint másnak, hogy valami történjen.
Egyébként meg nekem nem okozna ekkora gondot a testvérem gyerekéről gondoskodni.
Gondolom, egyébként sem szereted a nővéredet és a férjét.
2018. ápr. 4. 08:49
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: