Tegnap Anyukám elvitte sétálni 5,5 hós lányomat. Anyósom megszólt, hogy egyedül kell megbírkóznom a gyerek ellátásával. Tényleg lelkifurdalásomnak kellene lennie?

Ha anyukád szívesen segít, egészen addig fogadd el , amíg neked sem teher hogy mindennap jön..anyósodnak pedig mondd meg, hogy neki nem kell a segítsége ha nem akar ne jöjjön-basszus mekkora bunko-(bocs de ezt gondolom)...Ahhoz semmi köze, hogy neked anyukád segít vagy nem..és ha igen mennyit..ha ő nem akar akkor nemkell.

Amíg anyukádnak sem teher, addig senki ne szóljon bele, inkább anyukádat kérdezd, hogy bírja -e.

Nincs miért rosszul érezd magad.Inkább ő is örülhetne hogy neked van segítséged,inkább az fáj neki,hogy nem őt kéred,vagy hogy ő nem tud menni.

Nagyon jó dolog hogy számíthatsz valakire,mert tényleg sokaknak nem adatik meg.Ebben nincs semmi rossz.És persze hogy anyukád szívesen megy.Ne hallgass másokra,csináljátok úgy ahogy nektek jó.

Szia!

Ne törődj az anyósod megjegyzéseivel, lehet hogy az a baj hogy anyukád sokat megy hozzátok (vagyis hozzájuk) és esetleg ez nem tetszik neki?! Miért is kellene egyedül megbirkóznod a gyerekneveléssel? Ezt nem értem, de nem hiszem hogy normálisan gondolkodik az az ember aki ilyet mond. A gyereket jó esetben nem magának szüli az ember hanem mert ezt a férjével párjával közösen vállalták. Ne foglalkozz vele fogadd el anyukád segítségét és hagyd hogy az unokája minél többet vele legyen! Tudom miről beszélek az én anyósom is hasonló vagy még rosszabb, neki is mindig az volt a baja míg pici volt a lányom hogy miért volt többet az én szüleimnél a gyerek de ő ráadásul marha nagy hisztiket is levágott emiatt, egymásnak ugrasztva vele engem és a páromat. Soha nem értette meg és nem is érti hogy a saját szüleimben valahogy jobban bízom (nem tehetek róla de így van), mint bennük. Nyugodtabb voltam ha velük volt a gyerek. Most már nagylány el tudja dönteni mikor kinél van, és igazából mai napig szívesebben van a szüleimnél mint anyóséknál. Szóval kitartás amíg el nem költöztök tőlük, és ne törődj a megjegyzéseivel.

Az én anyósom teljesen bele van betegedve abba, hogy nekünk már mennyivel könnyebb... Ott van a modern pelenka, a tápszer amit már nem kell főzni, van üveges bébiétel, sterilizáló és forgó-zenélő játék... Szerinte én rossz anya vagyok, mert minden sokkal könnyebb mint az Ő idejében volt... Hááát mondanom, sem kell mennyire belopte magát a kis szívembe!!! Iszonyatosan

rosszindulatú, de próbálok nem foglalkozni az epés megjegyzéseivel. Nekem is sokat segít az Anyukám, de szeretetből és szívesen teszi. Néha nekünk is el kell menni wc-re, vagy főzni, takarítani kell, vagy néha hajat mosni és zuhizni sem árt. Akkor tudom megtenni, ha Anyu vigyáz a picire

örülhetne az anyósod, hogy van segítséged! nekem nem lesz segítségem, de nem irigylem a kismamakat, akiknek van, orulok, hogy nem mindenkinek olyan nehez!

Nagyon le tudja szivni egy kisbaba az energiat, jo a pihenes neha, es igen, van életed is.

szerintem ne legyen lelkiismeret furdalasod olyan dolog miatt, ami mindenkinek jo!