Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Van itt olyan anyuka, akinek...

Van itt olyan anyuka, akinek senki sem segit a gyerek mellett? Apuka sokat dolgozik, házimunka fözés, sétálás babával, orvoshoz stb, mindent egyedül kell?

Figyelt kérdés
mert az egyik nagymama messze lakik,a másik azaz az anyukám,az kb 20 percnyire,de messziröl tojik ránk,fel se hiv,mivan a picivel,nem segit,semmit nem is vett neki,miota megvan.ez nekem nagyon fáj.ami a legjobb,hogy barátnöim sincsenek,miota megvan a pici,mindent egyedül kell megoldanom,testileg,lelkileg.nagyon rossz érzés.bár ennek ellenére örülök,hogy van a pici babám,és imádom öt.csak olyan rossz,hogy senkire sem számithatok.legjobban az fáj,hogy az anyukámat nem érdekli az unokája,hisz már van neki egy a növéremtöl.
2010. jún. 1. 10:45
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
nekem sincs segítségem, de megszoktam, 2 éves a fiam, flottul mennek a dolgok. szerintem anyukáddal próbálj beszélni, h neked ez fáj. nekem ő segítene, de sajnos 160 km-re lakunk tőle.
2010. jún. 1. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
100%
Ismerős a helyzeted, nálunk is ez van.Pedig egyik szülővel se vagyok rosszba és mégsem....Nekem az első fájó pontom az volt amikor császár után hazamehettünk és a saját anyám meg se kérdezte hogy jöjjön e segíteni...pedig tudta milyen rossz hiszen engem is úgy szült.Próbálok nem foglalkozni a dologgal csak már sokszor besokalok, mert azért jó lenne néha egy kis kikapcsolódás.Amíg dolgoztam elmehettem fodrászhoz, kozmetikushoz, néha még szoliba is,vagy csak csavarogni a városba,most már 1 éve sehová...
2010. jún. 1. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
100%
Pl. nekem nem segít senki. A nagyszülők már meghaltak, egyéb segítségem sincs, ezt sikerült még tetéznie a férjemnek azzal, hogy elköltözött itthonról, mert mégsem akar papást-mamást "játszani". Két gyerekkel ugyan, de nekem is működik az élet, még így is.
2010. jún. 1. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
78%
Én teljesen ebben a szituban vagyok. Mekkora a babád? Én most estem túl a krízisen meg a depin, nagyon nehéz volt. Senkire nem számíthattam, max. egyetlen barátnőmre, ha épp nem dolgozott, apuka elutazott egy hónapra, teljesen egyedül voltam és amelyik rokon a közelben volt, az még nemhogy rám se nézett, de ha elküldtem a boltba, fel volt háborodva. Nagyon sokan ígérik a terhesség alatt, hogy számíthatsz rá, aztán meg a francokat. Így, kilábalva is nehéz okosat mondanom, én egyszer csak rájöttem, hogyan jó nekünk a babával és nehezen, de kialakítottam mindent és megneveltem a párom, hogy igenis segítenie kell, még ha sokat dolgozik, akkor is. Rengeteget veszekedtünk, majdnem szétmentünk, közben meghalt a nagyim, apám rákos lett, anyagi gondok, stb. csőstől jött a baj. Házimunka, hát, már nem vagyok annyira befeszülős ezt illetően sem, mint régebben, inkább netezek, mint port törölgessek. Persze jól jönne már egy alapos takarítás, amit én magam sose fogok tudni elvégezni, mert csak ott takarítok, ahol a papok táncolnak, de félreteszek egy ötöst kéthavonta és hívok egy takarítónőt, az kinyalja a lakást, a főzést nagyon leegyszerűsítettem: veszek az Auchanban előre előkészített húsokat, azokat bedobom a sütőbe, rizs hozzá, kb. 10 percet foglalkozok vele.
2010. jún. 1. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
82%
Előző vagyok: vagy ha sétálunk a babával, veszek pl. lángost, az laktat, jó vacsira, vagy szendvicset eszünk. Nekünk későn alakult ki a rendszer, de ma már a lányom se hisztizik mindenen és hagyja tenni a dolgomat, + már egyedül eszik (9 hós), addig meg rendbe rakom a konyhát meg ilyenek. Ha porszívózok, imádja. :) Akkor mindig csendben és kíváncsian nézi.
2010. jún. 1. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
100%

Nekem kellett két hónap, mire belerázódtam, Addig bizony sokat sírtunk mindketten. Bejött az a módszerem, hogy az elején (kb 1 hónapig) mindent, ami muszáj volt (mosás, felületes takarítás, gyors kaja elkészítése) este csináltam meg, apával karöltve. Uátna egyre több minden fért bele az időmbe nappal, ő is jobban aludt, mert rájöttünk, hogy kevés neki a tejem és adni kellett pótlást. Tehát nappal pihentem vele, hogy ne a fáradtság miatt apadjon el a tejem, este meg 2-3 óra altt megcsináltunk közösen mindent. Aztán szépen lassan beállt minden a maga idejére. Próbáljátok meg így, nekünk bevált, szerencsére. Kitartást kívánok Neked, találd meg az örömödet! :)


11 hónapos pici lány anuykája

2010. jún. 1. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
100%

Nekem sincs segítségem.

Anyukám és anyósom sem él már. A legjobb barátnőm mikor megtudta, h terhes vagyok nem állt velem szóba. Férjem sokat dolgozik. Vannak nehezebb napok, de már megszoktam. Új barátokra mindig szert tehet az ember. Sokat sétálunk, a játszóterek közelébe mindig akad egy-két anyuka, akivel jókat lehet beszélgetni.

A házimunkát igyekszem elvégezni, de ha nem sikerül sem esek kétségbe. A bevásárlást a sétával egybekötve oldom meg. Főzni sem mindig főzök, van hogy rendelek magamnak valamit, a picuri meg üvegeset kap.

Ha a férjem szabad, akkor igyekszünk közös programokat csinálni!


Próbáld meg anyukáddal rendezni a kapcsolatot, főleg akkor ha neked ez fontos! Mindennek csak a jó oldalát kell nézni, és akkor minden könnyebben fog menni. A pici babád biztos sok örömet és erőt tud neked adni!

2010. jún. 1. 11:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
100%

Nekem sincsen sok segítségem. Én már a terhesség alatt is egyedül voltam, most is egyedül nevelem. Az én családomból egyedül anyu él, de ő 2000 km-re lakik, így csak skype-on át lát minket, meg küldözgeti a sok ajándékcsomagot. A másik nagymama jön néha, de ő se lakik közel, kb. másfél órára. Ha valami van, leginkább rá számíthatok. Barátnők szintén messze laknak, és megvan a saját életük, de néha jönnek látogatóba.

Mindent a babával együtt intézek, bevásárlás, ügyintézés, posta, kutyasétáltatás, fogorvos (végigüvöltötte a baba, míg kezelt a doki). De hát ez van sajnos.

A szomszédaim nagyon rendesek, mindig mondják, hogy szóljak, ha kell bármi segítség, de még sose kértem őket semmire, valahogy mindig megoldottam a dolgokat.

Az nekem is nagyon rosszul esne, ha pont a saját anyámat nem érdekelné a pici.

2010. jún. 1. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
Szia! Én is egyedül vagyok, férjem dolgozik, lányomnak már csak a papája él, de ő is messze.Nincs senki, aki 5 percre kivette volna a kezemből, még zuhanyozni is bevittem a hordozóban, mert nem volt el addig sem. Nagyon sokára, de belerázódtunk, nem izgat, ha elmarad valami munka - megvár. De én tudtam, hogy ez lesz, neked inkább az fájhat, hogy lenne mamája. Szerintem beszélj vele, de ha nem változik a helyzet, akkor bele kell törődnöd,ne tedd tönkre magad, csak nehezebb lesz úgy.
2010. jún. 1. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
Nekem sincs segitségem,az elejétől kezdve nem volt.Anyukámra számithatnék,de a nővérem 2.5éves kislánya mindig ott van,mert nővérem dolgozik,anyu vigyáz rá.Sűrűn elmegyünk a mamához,de ott hagyni nem merem két gyerekre nem könnyű vigyázni.Mindenhává együtt megyünk,mindent együtt csinálunk.Engem nem zavar,sőt.Hasonló a helyzet nálunk is,érezhető,hogy az első unoka az más,és az én kislányom sem kapott sok mindent.Engem ez sem zavar.Örülj a babádnak ne foglalkozz senkivel.
2010. jún. 1. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!