Gáz, ha a várandósságom alatt még a szüleink tartanak el? (Le kellene diplomáznunk még. )

Igen gáz. Mindent túl biztosra veszel, közben semmi tapasztalatod a való életben. A munka tuti, a diploma biztos, biztos vagy abban hogy majd elhelyezkedsz. Hàt sajnos sokszor nem úgy alakulnak a dolgok. Én mindenkép várnék egy évet. Hogy tényleg minden igaz lesz e. Hány diplomás több nyelven beszélő munkanélküli van. Én nem szeretnék a szüleim nyakára szülni. Attól vagyok felnőtt hogy eltartom magam. Ebbe az is beletartozik nekem hogy nem a férjem tart el. Mi befejeztük a sulit, van munkánk, házunk, kocsink, megtakarításunk. Na én ezek után merek gyereket vállalni. Amúgy miért lesz jó hogy ennyi mindenkitől függsz majd? Miért akarod a szüleid pénzét mikor most kicsit fellélegeznének hogy kész felnőtt a gyerek, dolgozik, kicsit magunkra is költhetnénk? Nem te tovább akarod fejni őket. Inkàbb mutass valamit fel. Annyira gyerekes az írásod hogy csak mosolygok rajta., álomvilágban élsz. Lassan felkellene nőni agyban is. Megteremteni az alapokat, nem anyukától várni. Egy nagy gyerek gyereket akar.

Mindenképp dolgozz legalább egy évet, nem ezen fog múlni, hogy lesz baba vagy sem.

Szép az optimizmus, csak néha felülírja az élet. Amikor anno 9 évvel ezelőtt, ugyanabban a közúti balesetben (vétlen félként)veszítettem el a férjem, ami miatt aztán koraszültem a 28. hétben és ennyi lett volna az előéletem, mint neked, ma már nem tudom mi lenne velünk. A fiam ép értelmű, de tartós beteg, fogyatékkal él. Volt itt is szülői segítség, aztán minden tartalék felélése, lakáseladás, kisebb, olcsóbb, könnyebben fenntartható méretűbe költözés, hogy az orvosi költségeket, fejlesztéseket finanszírozzam és a kiesett jövedelmet pótoljam valahogy. Az ápolása mellett(ápolási díjat kapok ugyan) 4 órában tudok dolgozni, megtette ezt értem a munkahelyem,(létrehozva nekem egyedüliként a cégen belül a 4 órás foglalkoztatást) ahol a szülés előtt 5 évet lehúztam, emberből voltak, mikor embernek kellett lenni. Egy beteg gyerek mellől, 4 órás munkát találni (többet nem tudok dolgozni mellette, így is fizetek segítséget heti 10-15 órára)körülbelül egyenlő lett volna a lehetetlennel és a szülőket sem lehet pumpolni a halálukig, csak azért, mert így alakult az életem és bár segítenek a bajban, ez nem múló állapot, hanem élethosszig tart, arról nem is beszélve, hogy valahogy előre gondoskodnom kell az akkori ellátásáról, mikor én már nem leszek. A munkahelyem tart a víz felett, amiből rózsadombi villát nem fogok venni, de megélünk átlagosan belőle, 9 év alatt 2 alkalommal nyaralni is eljutottunk. Így szép és jó a bizalom, meg a segítség, meg hogy holtomiglan-holtodiglan és azt sem mondom, hogy mindenki úgy álljon neki a családalapításnak,hogy elveszítheti a férjét, avagy születhet beteg gyereke. A mai világban viszont az a minimum, hogy biztos alapokra (biztos saját alapokra, mert nem lát senki a jövőbe) vállal valaki felelősen gyereket,hogyha bekövetkezik az, amivel senki nem számol, ne álljon ott egymaga a piacképes diplomájávál és nyelvtudásával,-amit a körülményei miatt kamatoztatni nem tud- mikor már a családjának és neki is elfogyott az összes pénze, amit a megváltozott életkörülményei megköveteltek. (Anno, egy a fiam életminőségének javítását célzó Nazarov féle műtét, amit nem támogat a TB, utazással, mindennel cakkumpúder felülről verte az 1 milliót). Így igenis fontos az a bizonyos munka. Pont azért, hogyha váratlanul beköszönt egy helyzet, ami kívánom sose jöjjön el, ne legyél kiszolgáltatva mindenkinek akit szeretsz és akik szeretnek és ne vágd tönkre még a magadén kívül több más család életét is, hogy erejükön felül bírják managelni és finanszírozni az életeteket. Ha nekem nem lenne állásom nem találnék ilyen paraméterekkel másikat, pedig nem büfészakos diplomám van és angolul, franciául felsőfokon beszélek. Értem én, hogy az én helyzetem ritka és speciális, de az még nem változtat azon, hogy teljesen másokra támaszkodva, bizalomra alapozva, egy ideális jövőképet vízionálva, felelőtlenség létrehozni egy új életet, amiért bizony ha úgy alakul, te egymagadban is feleősséget kell tudj vállalni, anyagilag is, külső segítség nélkül.