Ha több dologban nem tudtok egyetérteni a baba apukájával, elhagynátok?
2 éve vagyunk együtt. Nem terveztük a babát, de úgy döntöttünk, hogyha már sikerült, akkor megtartjuk.
Még csak terhes vagyok, de így is rengeteg dolog van, amiben nem tudunk közös nevezőre jutni...
A legfőbb gond a pénz. Ugye még fiatalok vagyunk (én 20 éves vagyok, ő 21) és ő dolgozik 17 éves kora óta, de engem a mai napig támogatnak a szüleim. És ő ezzel nem ért egyet... Ahogy azzal sem, hogy tartom velük a kapcsolatot, anyukámmal szinte egész nap beszélünk, apukámmal is találkozom minimum hetente.
Neki pedig nagyon rossz a szüleivel a kapcsolata, az apját utoljára 14 éves korában látta, az anyjával is hetente- 2 hetente beszél telefonon.
Nehéz gyerekkora volt, elfogadom. De nem értem, hogy miért akar még most is küzdeni, mikor pl. anya mondta, hogy fizeti az összes babadolgot (nem szerettem volna használt dolgokat venni).
A barátom már a babaágyon kiakadt, hogy miért kell olyan, amilyet kinéztem, mikor ingyen kaphatnánk egy másmilyet... Ami nekem nem tetszett és mondtam, hogy abba biztos nem teszem bele a babát.
Ez volt a babakocsival is, a ruhákkal szintén. Van egy nagyon jó barátom, aki fiú (családbarátok, kb 3 éves korom óta ismerem). És néha azt érzem, hogy már ő lelkesebb a baba miatt, mint a barátom...
Eljön velem a vizsgálatokra, segít babacuccokat nézni, tudok vele beszélgetni.
A barátom meg csak hazajön és alig bírunk beszélgetni, mert "ő fáradt most ehhez"...
Hetente összeveszünk és nekem erre nincs szükségem terhesen. Előre félek már, hogyha megszületik a baba, mi lesz... Nem akarok egy boldogtalan párkapcsolatban élni.
Inkább próbáljátok megbeszélni, megoldani.
Ha már vállaltátok a gyereket, akkor ne az elhagyásra gondolj rögtön.
Majd biztosan elfogadja, hogy könnyebb nektek, ha nem minden babaholmit nektek kell megvenni.
Ne más pasival járj vizsgálatra.
Ha fáradt, mivel ő dolgozik, akkor ne piszkáld. Olyankor beszéljetek, amikor nem feszült.
Pedig de, jó volt a kapcsolatunk.
Rengeteg időt együtt töltöttünk, szinte már együtt éltünk. Nem volt ennyire feszült, tudtunk beszélgetni bármiről.
Csináltunk közös programokat, most meg ha szeretnék menni valahová, vagy mondom, hogy menjünk el wellnessezni, vagy egy hosszú hétvégére valamelyik szomszédos országba, az a válasz, hogy "másra kell a pénz", " így is hulla fáradt, nincs kedve pakolni, órákat vezetni és kidobni csomó pénzt az ablakon a semmiért"...
De ő nem hajlandó velem vizsgálatokra járni. Mert hogy dolgozik és neki ilyenekre nincs ideje, meg úgyis elhozom az uh képeket. Mondtam, hogy majd mehetnénk babamozira, és oda jó lenne, ha ő jönne velem, nem anyukám/valamelyik mamám/a legjobb barátom. Mire kiakadt, hogy mennyire drága, meg teljesen felesleges, hiszen ha megszületik, annyit nézegetjük majd, amennyit akarjuk.
Ha nem szereted akkor ne legyél vele!!!
A legnagyobb problémát én ott látok,hogy nem ültök le és szépen felnőtt módjára nem beszélitek át és nem próbáljátok megoldani,kompromisszumot kötni!
Bőven lesznek még gondjaitok amiket nektek kell megoldanotok. Szóval üljetek le és akkor szépen nyugodtan mindent beszéljetek át,mert amikor ott lesz a baba akkor még több gond is pláne ha az előzőre ráhalmozódik,szóval addigra tanuljátok megoldani és rendezni a saját kapcsolatotokat.
A barátod dolgozik. Te nem.
Ő érzi a pénz értékét. Te nem.
Rajta van minden felelősség.
Ő érzi, hogy milyen felelősség egy gyerek. Te nem.
Persze, hogy feszült.
Te nem veszed komolyan, csak a cuki ruhákat látod és a babamozit.
Ő meg a felelősséget.
Nem illetek össze. ez a fiú dolgos, szegény gyerek valószínű. Ti jómódúak vagytok, ahol megtehetitek, hogy munka nélkül is drága babaholmikat vegyetek és wellnessezni menjetek. Neked erre meg is vannak az igényeid, viszont a fiú fizetéséből erre nem futja, ergo kezd maga alatt lenni, hisz a te igényeidet nem tudja finanszírozni, az pedig a lelkét bántja, hogy a szüleid veszik át azt a pozicíót, amit neki kellene biztosítani. Nem illetek össze,ne haragudj. Mégegyszer ezt tudom mondani. Te csak új dolgokat akarsz venni (gondolom nem a te fizetésedből, hisz ez még nekünk se igazán ment két jó fizuból!!), Te bele nem teszed a gyereked használt ágyba. A fiú meg amit elő tud teremteni, az csak a használtra elég.
Két eset van, vagy alábbhagysz és próbálsz alkalmazkodni egy szerényebb helyzethez, vagy inkább hazaköltözöl anyudhoz. Mert ez jóra nem vezet. Szerintem a fiú önbecsülése már a béka segge alatt van és azért ilyen veled.
Nincs pénzetek, de wellneselni járnál. Szuleid penzet költeneléd. Nem érted meg, hogy a munkahely nem ollyan, ahonnban csak úgy elengedik az embert, mert a párja megy orvoshoz. A kapcsolatotok legnagyobb bája, hogy ő felnőtt, dolgozó családfenntartó próbál lenni, és ez hatalmas teherként nehezedik rá. Te pedig nem dolgozol, és csak a jó oldalát nézed a dolgoknak. Nem latjától egymás problémáit.
A fiú barátod, miért tud elkísérni ide-oda? Dolgozik és csak úgy leléphet a munkából, mert neked orvoshoz kell menned?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!