Ez most butaság a részemről? Anyósomra azért nem hagyom szívesen a gyerekem, mert nem érdekli, mit kérek tőle, a napirendünket leszarja, és állandóan a kezében a gyerek.
képes lenne felébreszteni gyereket az alvásából, hogy a látogatóknak mutogassa.... többször rajtakaptam, a szobában, macerálja az alvó gyereket. megkértem, ne tegye. párom is. párom el is küldte többször, olyankor meg rosszul érzem magam, hogy milyen bunkók vagyunk , mert hát első unoka és imádja....
pedig jó lenne, ha a baba megszokná őt is, mert nekem is jól fog jönni egy kis nyugalom, kikapcsolódás vagy közös program a párommal.
csak nem értem, miért nem lehet megérteni, hogy ennek a pici embernek is kell a nyugalom a játék után.
még picik vagyunk, így tudok hivatkozni arra, hogy szoptatom, ezért csak úgy "adom oda", hogy sétálni a babakocsival... de akkor is ütöget a guta, mert ha én viszem sétálni kocsival, olyan jókat alszik, hogy öröm nézni, de ha a mama viszi, akkor sír, mert em hagyja és kikapkodja a kocsiból...
persze jó lesz, ha megszokom, más választásom nincs, gondolom.... nekem kell vhogy engednem, vagy kitalálnom vmi jó kis módszert, hogy a kecske is jól lakjon és a kápszta is megmaradjon... segítenétek?
válasza: válasza:Tudjatok az a legbosszant, hogy jot akarnak es megis olyan butasagokat csinalnak, ha ep szeel belegondolnak....
Szivbol nem tudsz ra haragudni, mert nem rossz szandekkal tesz, de megis art a babanak.
Es nem ertik meg, hogy amit csinalnak, mar 30 eve nem "divat".
Anyosom velemenye,hogy en zsarnokoskodni akarok a lanyom felett ezert nem ehet csokit (7 hetesen).
Meg, hogy en is ettem csokit kiskoromban (persze de nem 7 hetesen vagy 5 honaposan)
dehogynem, tényleg mintha zakkant lenne. de őszintén szólva
nem csodálom. 3 férfi mellett.. :-)
amúgy egyik sem egyszerű eset, sem a férje,sem a gyerekei.
sokszor tiszteletlenül beszélnek vele, és oda sem figyelnek rá, pedig szívét-lelkét kiteszi értük!! én is zakkant lennék.ezt már mondtam a férjemnek és kértem, hogy normálisan beszéljen vele.
ezért nem szeretném ezt a megoldást választani, hogy megfosztom az unokától. akkora öröm ez neki. csak lehet vmit alakítani rajta, hogy ne macerálja?! mert ettől meg én akadok ki.
válasza:Hát igen nem könnyű helyzet az biztos.
De én azt mondom, hogy nyelj egyet és próbáljatok közös nevezőre jutni. Mert nekem mindig az jár a fejemben, hogy bármikor történhet velem valami (baleset, betegség) és akkor mi lesz a gyerekemmel? A bébiszitter nem fogja magához venni és felnevelni. Pláne ha csak néha néha és pár órára kérem meg. Én a nagyobbal (3 éves) voltam már kétszer is egy-egy hétig kórházba és nagyon aggódtam mert az első alkalommal még javában szoptattam a kicsit (9 hónapos volt ekkor) hogy mi lesz vele, de simán elaludt anyukáméknál. Jó azért mikor hazajöttünk észrevettem a különbséget, mert álló nap kézből szemlélte volna a világot (apukám le se tette), de két nap és vissza állt a régirend.
persze később majd örülök, hogy van a mama, aki vigyáz rá... amikor már tényleg hulla fáradt leszek, ki tudja előre?!
és bizony kórházba is kerülhet az ember!
most még könnyen vagyok, mindent meg tudok csinálni egymagam, amíg a gyerek alszik. csak iparkodni kell és jól beosztani az időt. de mi lesz később? ha jön a foga és heteket éjszakázunk? vagy elkezd mászni, majd jönni-menni és egész nap a nyomában leszek? egy idő után kell egy pihis nap. és ha a mama "kéznél" van, mert nagyon közel lakik, akkor miért máshoz mennénk segítségért?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!