Erre számítottál, mikor gyereket akartál?

Fárasztó, de nem unamas az életünk.

Mondjuk nekem 9 év korkülönbség van, viszont mire nayg eljutotott odáig, hogy hagyott aludni, reggelit csinált magának, vagy már nem kelt fel korán, jött a kicsi és kezdődött elölről.

Viszont még ha fárszató is, nagon szórakoztatóak tudnak lenni.

Külön külön és együtt.

Mondjuk én tudatosan nem vállaltam be kis korkülönbséget, nem vagyok az a nagyon türelmes típus, úgyhogy ha 2 kicsi lenne nem tudom mit mondanék. De így most jó.

Hajaj! De mennyire!

Sokszor a sírás kerülget, mikor nagy nehezen megszervezek egy nagyobb szabású takarítást (anyu elviszi a törpöt), aztán hazaér, és az neki az első, hogy mindent szanaszét dobál...

Ha rászólok, elveszem a kezéből az eldobálásra szánt tárgyakat, akkor meg jön a dilizés...

Egyébként én már megszoktam, hogy egyetlen éjszakát nem aludtam még át az elmúlt másfél évben, akkor borulok csak ki ilyen miatt, ha még a 4x1,5 óra sincs meg éjjel, mert mondjuk felébred, és nem alszik vissza 1-2 órán át, hanem üvölt... szerencsére ilyenek már csak extrém esetekben vannak (ha több foga jön egyszerre), alapjáraton 3-4-szer ébred éjjel, de perceken belül alszik is tovább...

Esti film?

:-DDDDDDDD

Mióta megvan a manó, azóta azt mérlegelem esténként, hogy megér-e bármelyik film is annyit, hogy fent maradjak végignézni... a válasz az esetek 99%-ában NEM.

Nyolctól alszik este, én tízkor végzek kb. a napommal, és eldőlök, mint a liszteszsák. :-)

Hogy milyen lovat akartam?

Nem tudom. Elképzelésem sem volt róla, hogy ennyire kimerítő a gyereknevelés, viszont én is úgy vagyok vele, hogy egy-egy boldog mosolya, vagy egy puszija kárpótol minden fáradtságért, és rájövök, hogy pont ILYEN "lovat" akartam.

Igen, erre számítottam, és nem adnám semmiért. :D

Nekem szerencsém van a fiammal, nem túlzás, hogy első naptól kezdve, mióta hazajöttünk a kórházból, végigalussza az éjszakákat, így én is. Kb. 2 hónapos koráig egyszer ébredt szopizni, olyan fél 4 körül, de tíz perc múlva már aludt is. Néha most is egyszer-egyszer felsír, épp jön a foga, de megsimogatom, betakargatom és alszik is tovább.

Igaz, nálunk még csak 1 gyerek van, a fiam 8 hónapos, most épp olyan időszakát éli, mikor egy percig sincs el nélkülem. Most tanult meg felállni, kapaszkodva tesz pár lépést, mászik, úgyhogy folyamatos felügyeletet igényel.

Eleinte, mikor másfél-2 óránként szopizott, max. fél órát aludt, akkor sosem gondoltam volna, hogy lesz ez még másként is.

Tervezzük a tesót, de lehet, hogy még 2t is bevállalunk. :D

Nekem sajnos sérült babám van,így fárasztó,mert minden reggel 5kor kelek,hogy mire felkel előkészítsek mindent,hogy mehessünk fejlesztésre.Ő 1 éves múlt,és ha hiszitek,hanem én már alig várom,hogy felforgassa az egész lakást,hogy úgy keljen utána szaladni:):p

Viszont toleráns velem,mert este 9től ,ha nem keltem fel,reggel 8ig alszik,és éjszaka nem kel fel.

Én is sokszor kitudok borulni,sokszor kiakaszt,de rá nem szabad hangosan rászólni,ilyenkor átmegyek a másik szobába és duzzogok egy kicsit:)

Én alig várom,hogy júniusban lemenjünk anyósomékhoz,mert ő ilyenkor átveszi a picit én meg pihizhetek ezerrel

11:58

Én is úgy vagyok mint az előző hozzászóló, nekem 9 év van akét gyrek között.

Látom, hogy nagy már mennyire nagy és nem emlékszem dolgokra, olyanokra, amiket most kicsi (14 hónapos) csinál.

És tudom, hogy kicsi is hamar nagy lesz:-((