Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Hogyan lehet kíméletesen...

Hogyan lehet kíméletesen megmondani Anyámnak, hogy nem megyek hozzájuk 1 hétre a kisunokájukkal?!

Figyelt kérdés

Hosszú történet, hogy miért nem szívesen megyek magam sem a szüleimhez, de amíg nem volt baba, addig havi-kéthavi egyszer azért hazamentem. Aztán a babával sokáig egyáltalán nem (kb. fél éves korában voltunk egyszer otthon). Most 9 hós a kisfiam és anyu írta, hogy hazamehetnénk akár egy hétre is, nem?

Szeretném tudtára adni, hogy nem szeretnék hazamenni egy hétre a férjem nélkül (vele meg nem lehet, mert nincs annyi szabija, illetve ami van abból inkább nyaralni megyünk hármasban). Mindezt úgy kéne, hogy ne azt következtessék ki belőle, hogy a férjem nem engedi, mert így is mindenből ezt kombinálják ki (a hátam mögött felhívták anyósomat, hogy milyen a férjem, hogy nem enged hazamenni, holott középiskolás koromban hetente hazamentem...).


A lényeg, hogy én magam nem szeretném, a férjem sosem tiltaná meg.


Minden tanácsot nagyon köszönök! Más is van/volt ilyen helyzetben?


2010. máj. 27. 19:15
 1/6 anonim ***** válasza:
100%
Az igazat kell mondani szerintem.Mondd meg, hogy a férjednek nincs annyi szabija, te viszont nem szeretnél egy hetet nélküle eltölteni, a gyereket egy hétig megvonni az apjától.Köss kompromisszumot,ne legyen egy hét, hanem két nap, az egy hétvége, akkor a férjed is tud menni veletek.Egy időre le lesz tudva a látogatás.
2010. máj. 27. 19:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem is mondd azt, hogy nem szeretnél egy hétig a férjed nélkül lenni és nem szeretnéd a kicsit sem kitenni ennek. A legjobb megoldás valóban a hétvégi kiruccanás lenne apával együtt. Ha nem is ott alvósra, de legalább egy napot tölthetnétek náluk.
2010. máj. 27. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%

Azt is mondhatod, hogy a kisfiadnak annyi távollét a megszokott otthonától távol, nem tenne jót, felborítaná az eddigi szokásait, saját ágy, játékok...

Vagy hogy a férjed nem tud annyi szabit kivenni és a kisfiú nagyon apás, így nem tudtok több napra elmenni.

2010. máj. 27. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

nálunk egyszer ebből volt egy nagyon nagy vita, aminek az lett a vége, hogy fogtam a cuccomat, beültem a kocsiba és eljöttem. igaz, végigbőgtem a 3 órás utat, és vagy egy hétig nem vette fel anyám a telefont, de ebből megértette, hogy felnőttem, saját életem van, és bár szívesen vagyok náluk, az otthonom már itt van. és a családom is. és nem olyan egyszerű egy kicsi gyerekkel egy hétre elmenni akárhová is, nekem macera még ha csak pár napról van is szó.

mondjad meg neki, hogy a férjednek ehhez semmi köze, de nem tudsz és nem is akarsz menni!

esetleg ők nem tudnak hozzátok jönni pár napra?

2010. máj. 28. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:

Hát igen, nagyon nehéz. ÉS a legkönnyebb a kedves és segítőkész válaszokba belekötni..., DE

1 napra nem lehet menni, mert 3 óra autóútnyira laknak és a fiam utálja az autózást :(.

Hétvégére mehetnénk, csak minekután én nem is szívesen megyek haza, meg megvan a saját életünk, inkább hármasban mennénk kirándulni, stb. --- de majd igyekszünk egy hétvégére a nyáron lemenni...

A nem jó neki a távollét azért nem jó kifogás, mert nyaralni meg megyünk egy hétre, úgyhogy akkor biztos kiborulna a bili.

Az utolsót sajnálom, de jó tudni, hogy nem csak az én szüleim ilyenek :(. Ők, ha jönnek is, mindig csak pár órára, vagy ha véletlen itt alszanak, akkor hangot adnak neki, hogy mennyire unatkoznak, mert sokat alszik a gyerek. És, mert megkérem őket, hogy ne vegyék állandóan kézbe, hiszen a gyerek menne játszani...


Azt hiszem a legjobb valóban az lesz, ha leírom, hogy nem szeretnénk egy hétig apától távol lenni. Csak már előre tudom, hogy elkezdenek kombinálni, hogy a férjem nem engedi, hogy lemenjünk...

2010. máj. 28. 12:59
 6/6 eniego válasza:

Fúúú de nem irigyellek most! Én már átestem ezen, gyomorgörcsök para és idegbaj közepette. Iszonyat nehezen fogtam hozzá, de rájöttem, hogy akkor leszek kész felnőtt (a saját szememben, és ezáltal az övékben is), ha fel tudom azt vállalni amit én akarok, gondoljanak bármit. Elvégre anya vagyok, önállóan élünk külön a szülőktől, és rendben van, hogy hazajártam hetente gyerekkoromban, de az már elmúlt, és igenis ha annyira hiányzom nekik ők is jöhetnek. Nálunk is a párom volt a főgonosz aki elszakít tőlük, és nagyon bántott.

Mióta rájöttem, hogy az a normális ahogy én gondolkodom, és nem az amibe ők akarnak belekényszeríteni (vagy gondoltam hogy akarnak), azóta fel tudják maguk is dolgozni, hogy önálló független felnőtt életet élek, és saját családom van.

Azóta már beszélni is tudtam velük róla, és nem megsértődtek, csak nagyon fájt nekik, és remélték hogy lehet még elodázni a dolgot.

Ha őszinte vagy biztosan nem egy életre sértődnek meg, hiszen a gyerekük vagy és nem bántani akarod őket. Ezt idővel belátják.

Kitartás és őszinteség. Semmi jobbat nem tudok javasolni.

2012. márc. 10. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!