Hogyan telt az első karácsonyotok?

Az első karácsony nagyon jó volt.

Nálunk hagyomány h halászlé szerepel a menüben. Azt megfőzte a férjem reggel. Alvás időben következtem én. Ez volt ez első karácsonyunk, mikor nem mentünk vendégségbe. Kihasználtam h csak kettőnkre kell főzni, így wellington bélszínt készítettem.

Este megvacsiztunk hármasban. A lányunk akkor kezdte a ht. Nagyon jó volt

Nem volt a legjobb ha őszinte leszek :)

Ez a nagyon beosztottság hogy kihez mikor menni mert hát első unokat és mindenki rögtön akarja látni, ajándékozni, tehát rohanás volt a 3 nap pici babával.

A legnehezebb hogy a kisfiam az a mindenkitől elbőgöm magam típus volt akit egy-két napnál régebbről látott, tehát mindenhova gyomorideggel mentem hogy épp hol fog eltörni a mécses neki.

Ajándékok nem érdekelték persze, ekkor volt 8 hónapos.

Idei már jobb lesz a korából adódóan, most már szeret menni a mamákhoz nagyon meg már szereti a játékokat is :)

Az első karácsony a szülőszobán volt :D

A második, azaz első otthoni csendes lesz. Eddig anyumnál töltöttük a szentestét, de most otthon leszünk hármasban. Nem hiszem hogy sokat főzök majd, mert ilyenkor mindig utazunk családtagokhoz. Valószínű valamilyen egyszerű de különleges husis kaját csinálok. Talán Csirkehúsos-bacon-ös tortát. Amit jénaiban kell emeletenként megrakni sajttal, husival, baconnel és összesütni.

Ajándékok nem nagyon lesznek, apróságok. Mi inkább az élményeket helyezzük előrébb. A fiam karácsonykor született úgyhogy valószínű ő most kap valamilyen nagyobb ajándékot, amire szüksége lesz, nem feltétlenül játékot.

Valószínű enni inni nasizni fogunk és megnézzük a reszkessetek betörőket :D ...nem.

Mi gyerek előtt mindig anyósoméknál voltunk szenteste is. Nagyon jó a viszony. Aztán áprilisban született a fiunk. 8 hónapos volt karácsonykor, és nem állítottunk fát. Mi előtte sem állítottunk soha, anyósnál mindig volt. Így akkor is lent töltöttük a szentestét is.

Aztán a következő karácsonykor lett szokás, hogy otthon faállítás, együtt díszítjük, szenteste ajándékozás, és csak másnap, tehát 25.-én reggel megyünk anyósomhoz.(nekem nincs családom, így nem kell "osztódnunk")

Emlekezetes : az exem 24. - en bejelentette, hogy uj not talalt.

Jo kis Karacsonyt csinalva ezzel :(

Korábban karácsonykor mindig mi mentünk vidékre a rokonaimhoz, illetve át anyósomhoz, de az első babás karácsonyt szerettük volna otthon tölteni, mint "új család".

Jó volt, főztem, díszítettünk karácsonyfát, ettünk finomakat, 24-én hármasban voltunk, 25-én az én szüleim jöttek, 26-án anyósomék. Kicsi gyerkőccel nem akarunk annyit utazni, teljesen jó volt ez így.

(off, csak mert előttem is írták: a 2. babás karácsonyunk előtt, az én exem december 23-án, este fél10-kor jelentette be, hogy van neki valakije, azt az estét nála is töltötte. Tudnak időzíteni ezek a pasik! :D )

Gyönyörű volt...mint a gyermekek születése óta mindegyik Szenteste.

Az első igazán megható volt, mi is nagyon készültünk rá a férjemmel. Tudtuk, hogy az akkor 8 hónapos kisfiunk még semmit nem fog fel belőle, mégis nagyon megadtuk a módját. Nem anyagiakban, inkább lélekben készültünk rá. Szó szerint virágba öltöztettük a szívünket.

Az volt az első igazi, családi karácsonyunk. Előtte anyukámnál, anyósoméknál voltunk, persze, a szentestét kettesben töltöttük, de másnap elkezdődött a rokonlátogatás. Az első babás karácsonyunk viszont nagyon nyugodt, meghitt volt. Szenteste hármasban voltunk otthon, első napon anyukámék jöttek át, második napon pedig anyósék. Akkor még egy kisebb fánk volt (azóta óriásit hoz a Jézuska, a gyerekek is már nagyobbak).

Délelőtt játszunk, aznap már nem takarítunk, a férjem megfőzi a halászlevet, most már a gyerekekkel együtt fonott kalácsot készítek. Az első karácsonyunkkor a kisfiunk mellettünk nézelődött, vagy a hátamra kötve, imádtuk a hordozást mindketten, szép zenét hallgattunk, gyertyát gyújtottunk a hangulat kedvéért, és főzőcskéztünk, sütöttünk a férjemmel. A kisfiam alvásidejében feldíszítettük a fát, ez azóta is hagyomány, hogy a Jézuska ajéndékozza nekünk a fát és ő is díszíti fel, ezért a fadíszítés alvásidőben szokott lenni.

Az első karácsonykor, miutána kisfiam felébredt, rendbe szedtük magunkat, szép ruhába bújtunl, és jöhetett a Jézuska (mivel korán sötétedik olyankor, nem volt túl korai az alvás utáni időszak). A kisfiammal bementem a gyerekszobába, addig a férjem a nappaliban lekapcsolta a lámpákat, fölkapcsolta a fa fényeit, zenét kapcsolt, és csilingelt. Én kivittem a fiam, és azóta is könny szökik a szemembe, ha a tekintetére gondolok. Gyermekkorom karácsonyai fantasztikusak voltak, de az első karácsony, amikor a kisfiam a karomból csodálkozott rá a gyönyörű karácsonyfa fényeire, életem egyik legszebb ajándéka volt.

Azóta is gyönyörűek a karácsonyaink. Most már két gyermekkel, a 4 éves kisfiunkkal és a 2,5 éves kislányunkkal készülünk az idei karácsonyra. Én is izgatott vagyok, már sokszor eszembe jutott a nagy nyár ellenére, hogy milyen gyönyörű lesz a karácsony.

Az ajándékozás után közösen elköltjük az ünnepi vacsorát, aztán maratoni játék kezdődik. Amikor a gyerekek szinte kidőlnek a fáradtságtól, nyugovóra térünk.