Miért ártanak egyesek a gyereküknek azzal hogy elrontják a hozzátáplálást?

Azért nem kell felvágottal tömni egy 5 hónapost, de szerintem az is túlzás, amennyire óvatoskodnak a szülők manapság. A gyerek ne homokozzon, mert lenyel belőle, ne adjunk neki enni fél éves kor előtt, nehogy zökkenőmentesen elfogadja a kanalat, ne itassuk semmivel, hiszen ha víz, akkor az a baj, ha tejszerűség akkor az, ha gyümölcslé, akkor meg az. Egy babának fél éves korában már nem elég az anyatej, mint ahogy hiába szoptatnak egy kétévest, már semmi szüksége nincs rá. Azért egy 1,1.5 éves gyerek már igenis ehet a felnőtt ételekből, ha van foga. Persze nem egyik napról a másikra, hogy tegnap még csak szopi volt, ma meg már csak főzelék, de mi a napi 1 kanalazást sem tartottuk be, sosem volt a fiunknak semmi baja.

Persze allergizáló dolgoktól óvakodjunk, de kétlem, hogy pl a méz életveszélyes lenne egy 23 és fél hónaposra, de amint betöltötte a 24-et, máris kaphat..

Ha az embernek van némi esze, és szereti a gyerekét, akkor nem lehet elrontani a hozzátáplálást. Ne adjunk neki 3 hónaposan csülköt, de azért nem kell 7 hónapot várni az almával..

Hozzátáplálástól még soha senki nem halt meg, ha meg valami balul sül el és mondjuk érzékeny lesz a gyerek egy adott ételre, akkor sem biztos, hogy elkerülhető lett volna, ha csak 2 hónappal később kap belőle.

Én attól mászom a falra, amikor összeturmixolva levesítve cumisüvegből adják a főzeléket, levest.

Én is úgy gondolkodom mint te, viszont lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy az orvosok és védőnők azok, akik "erőltetik" az evést. ÉS én nagyon megértem, ha egy anyuka nem tud eligazodni az egymásnak ellentmondó információáradatban.

A másik, hogy 20-30 évvel ezelőtt teljesen máshogy gondolkodtak a hozzátáplálásról (akár a tehéntej bevezetéséről), mert egyszerűen nem állt rendelkezésre az a sok információ, amit ma már tudunk arról, hogy mit és hogyan képes megemészteni egy baba gyomra.

Éppenséggel a szüleink korosztálya (na én már harmincas vagyok :o), akiknek azt nyomatták, hogy itassuk teával az újszülöttet, pár hetesen gyümölcslé, és jöhet a többi...

SAjnos.

Nekünk szerencsénk van, mert mára már bizonyított a kizárólagos anyatejes táplálás (fél éves korig) előnye, de még sok év, talán egy-két évtized is, mire a gyermekorvosok, és minden anyukát segítő személy ezen az állásponton lesz. Addig pedig marad a kavalkád, és minden anyuka úgy csinálja, ahogy tudja, és amit a megérzése diktál...

Egyébként szerintem picit relatív, hogy hogyan kell ezt "helyesen" csinálni, mert ha megkérdezel egy felnőttet arról, hogy mit tart ő egészséges táplálkozásnak a maga számára (tehát felnőttnek!!), akkor elég eltérő válaszokat fogsz kapni, és miért lenne ez a babákra vonatkozóan máshogy...

két gyerekes anyuka

És miért veszed olyan biztosra, hogy ártanak vele?

Pl. amikor az én fiam volt pici (pár éve), akkor is bizonyos dolgokban egészen mást mondtak, mint most. Pl. a lisztes dolgokat a védőnő (aki elég naprakész) egyenesen megtiltotta egy éves korig, meg akkor több helyen is ezt olvastam, most meg megint azt írják, hogy hamarabb kell bevezetni.

Plusz én úgy vagyok vele, hogy bizonyos dolgokban a tapasztalatnak jobban hiszek. Pl a saját szüleim tapasztalatainak, mivel én és öcsém vagyunk rá az élő példa, hogy semmi ártalmasat nem kaptunk gyerekkorunkban. Akkor mitől kéne félnem? Nem vagyok egy maradi ember, de ezek a dolgok már jó ideje beválltak, akkor meg nem éreztem szükségesnek, hogy új módszereket tesztelgessek, mert mint ahogy a példámban említettem, ezekről is kiderülhet előbb-utóbb, hogy nem annyira jó. Pl. nemrég olvastam egy cikket arról, hogy a tejjel sem annyira jó egy éves korig várni, jobb lenne már 1-2 hónappal korábban elkezdeni. Meg rengeteg ilyen dolog van, amit kb. 20-30 éve nem így csináltak, ahogy most, hanem mindent kicsit későbbre tolnak. Aztán egy-egy dolognál pár évvel később jön valami új kutatási eredmény, hogy mégis jobb volt korábban adni az adott dolgot.

De igazából nekem mindegy, ki hogy csinálja, csak azt nem szeretem, amikor mindenféle felelőtlennek elmondanak pusztán azért, mert nem hiszek el mindent, amire azt mondják, hogy az a "modern".

Én nem az ilyen anyukák csoportjába tartozom, mert én mindig és még most is nagyon odsfigyelek a 2 éves lányom táplálkozására.

Ennek ellenére a dologról az a véleményem, hogy mindenki azzal eteti a saját csemetéjét amivel akarja. Szerintem a hozzátáplálásnál is igaz az, hogy nincs két egyforma gyerek. Van aki még fél évesen sem érett a hozzátáplálás elkezdésére, de van, aki meg már 4 hónaposan élénken érdeklődik az új ízek iránt. Én azt mondom erre is, hogy egy könyvet nem lehet ráhúzni egy gyerekre. Ha az a gyerek nem issza meg a tápszert anyatej hiányában, akkor igyon tejet. Nem egy ilyen ismerősöm volt, ahol a pici semmilyen tápszert nem volt hajlandó meginni, akkor szerinted inkább ne iyon semmilyet?

Arról nem is beszélve, hogy a mi korosztályunk is felnőtt, úgy, hogy mindenféle házi koszttal tömtek minket. A férjem (anyósom elmondása szerint) 4 hónaposan sajtot, meg parizert evett, ennek ellenére makk egészséges, erős férfiember, soha nem beteg, nagyon erős az immunrendszere. Nem minden a hozzátápláláson múlik.

Ez a kérdés csak vitát szül, de nem a haszon fajtát szerintem. Bocs, de figyeld meg hogy itt egymásnak fognak ugrani az anyukák..

Leírom az én esetemet:

Fél évig csak szopizott a fiam, utána kezdtük a hozzátáplálást gyümölcsökkel. Alma: semmilyen formában nem eszi meg, bárhogy próbáltam (nyersen, párolva, sütve, főzve, kicsi cukorral, sehogy nem kellett neki), áttértünk az őszibarackra na ebből úgy ahogy, de soha nem evett meg egy normál adagot... Körte, banán, cseresznye, megy, szilva... egyiket sem ette meg, csak később a narancsot és a mandarint. Ez annyit jelent hogy az én fiam télen csak narancsot és mandarint evett, mert mást nem volt hajlandó.

A főzelékekkel ugyanígy voltam,se a krumpli, cékla, borsó, tök, semmi nem kellett neki. Akkor kezdte el megszeretni őket, amikor 7 hónapos korában az anyukáméknál kapott húslevest sok zöldséggel és utána én is elkezdtem neki neki húsleves levével hígítani a főzelékeket...

Most 16 hónapos. Odáig jutottunk hogy megeszi a főzeléket, de csak akkor ha van benne mondjuk egy kis pörkölt, magában nem hajlandó.

Na most Te egy ilyen gyerekkel mit csinálnál? Éhen mégsem maradhat folyton! Tejem már nem volt elég neki, tápszert nem fogadta el, tejpépet úgyszintén...

Néha nagyon nehéz velük, legalábbis az én fiam étkezés szempontjából nem könnyű eset.

Szerintem mindenki csinálja úgy, ahogy ő jónak tartja...

Minden édesanya felelős a saját gyermekéért ebből a szempontból is. Gondolom, hogy rosszat egyik szülő sem akarna neki. Nem ítélkezhetünk senki szokásai vagy döntései felett...szerintem.