1 éves babát bölcsibe úgy, hogy én itthon vagyok? Én gondolom rosszul?
A lányunk május végén lett egy éves, a férjem szeretné, hogy szeptembertől bölcsis legyen... Ez leginkább az anyósom miatt van, aki szerint beteges, hogy én mindenhova viszem magammal a gyereket. Ami nem igaz, mert simán otthagyom akár neki, akár anyukámnak, vagy keresztszülőkkel, de ha mondjuk elmegyek a szintén babás, kisgyerekes barátnőimmel kávézni, tényleg viszem magammal. Hiszen nem azért szültem, hogy a négy fal között üljünk.
Boldog, mosolygós baba, mindent időben csinált, nagyon értelmes. Nem túl anyás, szeret ismerkedni is. És én is élvezem, hogyha velem/velünk van, szeretünk itthon lenni is.
De a férjem a bölcsit hallja az anyjától és pár barátunk feleségeitől is... Viszont azokat a nőket nem igazán tudom tisztelni, mint anyákat.
Nem azt mondom, hogy rossz szülők, de pl. én nem iszok annyit, ha a gyerekem is ott van, hogy hajnal 2-kor még a gyerekek trambulinjában ugráljak, vagy a férjem könyörögjön, hogy induljunk már haza, mert a gyerek órák óta az autóban alszik... Ők nekem is mondták, hogy adjam bölcsibe, amint lehet, mert ők azóta úgy érzik magukat, mintha újra kamaszok lennének és áldják a bölcsödét és az óvodát, amiért levették a vállukról a felelősséget és reggelente megint alhatnak 10-11-ig, mert nem ébrednek arra, hogy a gyerek rajtuk ugrál... Én ilyen nők véleményére nem szívesen adok, nekem nagyon nem tetszik, ahogy a gyerekneveléshez hozzáállnak.
Viszont többen mondták, hogy a gyerekek sokkal önállóbbak lesznek a bölcsödétől, de én még nagyon kicsinek érzem őt ahhoz, hogy egész nap nélkülem legyen. Főleg, hogy én nem is dolgozom és a lányunk mellett is jut időm magamra, tudok pihenni is.
Vagy szerintetek érdemes megpróbálnunk?
Mintha valami rémes dolog lenne a bölcsi..
Én 2 évesen adtam bölcsibe, napi 6 órát van ott(tanulok), nem is minden nap.
Mikor először láttam bemenni és kivirulni, nagyon bosszankodtam, hogy nem vittem korábban. Persze jó helyet sikerült találnom, de úgy éreztem kell neki a gyerektársaság és a plusz emberek. Mondjuk nekem egy anyuka ismerősöm sincs, és még apukát sem tudok felmutatni, így nem érte túl sok inger, talán csak a játszón és a ritka rokon és barátlátogatásokon..
Mivel egyedül vagyok vele, nekem is megváltás volt az az idő, amit magamra fordíthattam, mert 0-24ben csak velem volt az elejétől, nem volt olyan, hogy most anya ezt vagy azt csinál, addig apuka van a gyerekkel.
Szóval én örültem ennek, és ha korábban mentem volna bölcsi közelébe, rájöttem volna, milyen jó is lehet. Másfélévesen beadtam volna 9-12ig, egy évesen pedig van bölcsiismerkedős gyerekvigyázás csak egy egy órára, ha korábban tudom, oda is vittem volna.
Nem tudom amúgy, hogy jön a bölcsi kérdéshez a hajnali 2órás részeg ugrálás, de én is ébren szoktam lenni, mikor a gyerekem alszik, az meg, hogy ki mit csinál a szabadidejében, magánügy. Szerintem az ugrándozás nem rosszabb, mintha pornót nézne hajnalban, vagy a barátnőivel csetelne.
Kipihentebb vagyok, mióta a tudok szusszani egy kicsit. Én nem azért szültem, hogy folyamatosan rám legyen kötve a gyerek, de nem is azért, hogy csak napi 2 órát lássam. Találd meg a megfelelő középutat, szerintem kezdhetnétek Csanával, majd bölcsi előkészítővel. De csak olyanra bízd, akiben teljesen megbízol.
61%-os, szerintem te nem igazán értetted a problémámat.
Nekem nem kell visszamennem sem dolgozni, sem tanulni. Jut időm magamra is (tudok menni szépségszalonba, edzeni, masszíroztatni, a lányunk nélkül is tudok találkozni a barátnőimmel, akár bulizni is elmehetek), nem értem tehernek, hogy itthon van velem. Szeretek vele lenni, foglalkozni, játszani vele.
De van kb. 10 barátnőm, három év alatti gyerekekkel és velük is gyakran találkozunk, így a gyerektársaság is megvan.
Nem azt mondom, hogy a bölcsi ördögtől való lenne, vagy rossz az az anyuka, aki mellette dönt. De szerintem a lányunk még pici hozzá, most lett nemrég 1 éves.
A részeges példát azért írtam, mert nem szívesen hallgatok olyan anyukák tanácsára, akik úgy isszák le magukat, hogy a gyerekük is ott van és látja, ahogy az anyja éppen járni nem bír már, vagy részegen, vihogva trambulinozik, miközben a gyerek az autósülésben alszik, olyan fáradt.
Én biztos hogy még nyaralni, vagy a mamához sem engedtem volna el annyi időre mint te, pedig abszolút nem vagyok az a nem tudok a gyerekem nélkül élni típus... nekem már ez is durva!
Bölcsibe pláne nem vinném! Szerintem nagyon szerencsések vagyunk, hogy 3 éves korukig mi nevelhetjük a gyerekeinket és annyit vagyunk velük amennyit mi akarunk!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!