Tényleg zavaró, ha a baba másra hasonlít?

Ha a kertészre...

: )

Amúgy szerintem h.lyeség ezen puffogni, attól nem ér kevesebbet az a gyerek, hogy adott esetben valaki olyan felmenőre hasonlít esetleg, akivel nincsenek jóban a szülők. Szóval nemtom, remélem, nem szokott senki puffogni ilyesmi miatt, a genetikára miért haragudna? Remélem, nincs ilyen.

Nálunk nagyon vegyes a családban ennek a fogadtatása.

Nekem az egyik lányom a férjem nővérére hasonlít, de nagyon. A férjem nővérének a fia meg a férjemre, ott is van egy kislány, az meg az apjára. Nálunk a másik kislány meg tisztára olyan mint én meg a nővéreim vagyunk (nagyon hasonltunk).

A fiútestvérem lánya viszont még jobban hasonlít rám, mint az én lányom. Szóval szerintem ez változó. Amúgy nem bánom, hogy az egyik a sógornőmre hasonlít, nagyon szép nő, remélem a lányom olyan lesz felnőttnek is, szóval engem nem zavar :)

Születésekor tiszta apja volt a lányom, nekem nem esett rosszul, én örültem, hogy rá hasonlít. Aztán pár hét alatt totálisan megváltozott, és elkezdett rám hasonlítani, előszedtünk babakori képeket rólam, és kb mintha én lennék, részleteket viszont lehet azért az apjától felfedezni.

A barátnőm lánya tiszta apja, őt zavarja, de szerintem azért, mert nem előnyös a kislánynak. Olyan vonásokat örökölt, ami egy férfinak jól áll, de egy lánynak nem, pl markáns állkapocs.

Nem egy apától van a 2 lányom (nem kérek véleményt erre köszi.)

Szóval a nagyobbik sokáig tiszta apja volt, szerencsére már nem (8 éves lesz idén), úgy igazán nem is tudom, kire hasonlít.

A kicsi 8 hónapos, mindenki azt mondja, a szakasztott másom.

És mindennek ellenére mégis a 2 gyerek babaképeit nézegetve rohadt nagy a hasonlóság.