Mik a tapasztalatok? Anya-lánya kapcsolat.
30 éves anyuka vagyok, egy kisfiam van, most múlt egy éves. Nagyon jó a kapcsolatunk, az apjához is ragaszkodik most már, eleinte nagyon anyás volt. Hozzám akkor jön, ha álmos és nyugalomra vágyik, apa meg idegenek előtt adja a biztonságot.
Most tartunk ott a férjemmel, hogy jöhet a tesó. Aztán elkezdtem azon aggódni, hogy ha lányom lesz, ő is fog engem így szeretni? Mert nem kérdés, hogy én fogom-e őt, csak mégis... bennem olyan érzés van, hogy fiúknál apa a haver, aki fiús dolgokra tanít, fociznak stb. A lányok meg ahogy én gondolom apásak, az anya a rivális, az anya mindenbe beleszól és csak később tanulják meg értékelni. Így van ez? Vagy ez csak egy buta gondolat?
Szerintem ez mindenhol máshogy alakul. Vannak ilyen sztereotípiák, hogy lányok apásak, fiúk anyásak. Gyakorlatban én nem ezt látom. Sok lány az anyukájával tud megbeszélni dolgokat már nagyobb korban, mivel nyilván egy nő érti meg jobban, vagy van, amit eleve nem is beszélne meg férfival, pláne nem az apjával. Fiúknál meg az apa, akivel a "férfias" dolgokat meg lehet beszélni.
Babakorban meg a legtöbb gyerek anyás, mivel az anya van velük a legtöbbet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!