Most nekünk van igazunk vagy anyának?

Már beszélgetünk arról - mivel csak 10 hét van a szülésig -, hogy mi hogyan lesz. Párommal azt beszéltük, hogy az első egy hónapban, amikor még nagyon pici és nem elég erős az immunrendszere, nem visszük sehova, ha valaki segíteni szeretne (pl anya, sógornőm), akkor ők jönnek le. Ezt mondtuk anyának is, mire megsértődött, hogy miért őneki kell lejönnie hozzánk, miért nem mi megyünk. (Mi a város külterületén lakunk, autóval 15 perc, busszal fél óra). Mondtam neki, hogy azért, mert az lesz az ő védett tere, azt szokja meg, nem azt, hogy hurcoljuk, mikor párom 12 órázik. Neki egyszerűbb, mert nem dolgozik, párom hozná-vinné, de így is azt szeretné, ha én mennék hozzájuk a babámmal, mikor nekem lesz így is elég dolgom. (Úgy, hogy nekik is van autójuk és először kitalálta, hogy majd ők hoznak minket a pici babával.) Én mondtam neki, hogy nem fogok ingázni, mire besértődött, hogy akkor én nem is akarom vinni hozzá az unokáját meg dédi hogy fog kijönni hozzánk. Mondtam, hogy majd őt is lehozzuk autóval, de az első egy hónapban amúgy se tesz jót az a babának, ha nem ott van, ahol lennie kell, hanem mindig másutt.