Van olyan dolog/házimunka, eljutni valahová/amit babátok születése óta nem tudtok elintézni, mert egyszerűen sosincs rá időtök?

Tegnap 19.47-es vagyok, a 22.26-os válaszolónak mondanám: Miből gondolod, hogy ahol rendezett a környezet, ott nem jut idő másra? Egyáltalán, honnan fakad vajon az a gondolat, hogy rendet, tisztaságot tartani csak úgy lehet, hogy az ember lánya folyamatosan melózik?

A rend alapja, hogy lehetőleg mindennek legyen helye a lakásban, s ráadásul a dolgokat használat után igyekezzük is oda visszatenni. Nem hiszem, hogy nagy fáradtság a levetett ruhát a szennyeskosárba dobni, vagy hazaérvén a cipőt visszatenni a cipősszekrénybe, stb. Ezek apróságnak tűnnek, és azok is, pillanat csupán megcsinálni, de óriási haszna van!

A gyerekszobában színes kosarak, dobozok várják, hogy este a játékokat belepakoljuk. 21 hós lányom hatékonyan - és szívesen! - rendet tesz a játékai között, mert könnyű, gyors, szinte játék a pakolás is.

A vasalnivalót igyekszem a lehető leghamarabb eltüntetni, nem gyűjtöm hetekig, a leányzó alvásidejében a nappaliban, filmnézés közben vasalok, nekem teljesen bevált. A ruhák azonnal mennek a szekrénybe, nincs probléma tovább.

Mosogatni is érdemes főzés közben, úgy nem lesz tele a mosogató annyira, hogy már kedvem se legyen hozzáfogni. Végigposzívózni a lakást 15 perc, felmosni maximum másik ennyi - ez ugyan miért lenne olyan nagy dolog? Ja és ha havonta pucolsz ablakot, nincs ideje igazán koszos lenni, pillanatok alatt át lehet törölni, kész, s máris ragyog.

Kertészkedni úgy szoktam, hogy közben a kicsi körülöttem játszik, így rá is tudok figyelni. Locsolni igazán nem nagy dolog, kapálni, gereblyézni, füvet nyírni pedig nem kell minden nap, még hetente se.

Attól, hogy igyekszem rendet tartani, még éppúgy - sőt, jobban! - van időm és türelmem a gyerekkel lenni, hiszen nem idegesítenek olyan dolgok, hogy jajj még nem mosogattam el, vagy fogalmam sincs, mit fogunk vacsorázni, van-e a páromnak holnapra tiszta inge, stb. Minden kész, tehát nincs egyéb gondom, mint a gyerekemre figyelni. S mivel a gyerkőc is ezt szokta meg születése óta, szépen kivárja, hogy menjünk a játszótérre, vagy bárhová.

Szerencsére a baráti társaság is úgy alakult, hogy mindenkinek mostanság van picije, így nagyon hasonló programokat részesítünk előnyben. És ha a gyerekek békésen játszanak a homokozóban, melléjük ülünk és jókat beszélgetünk.

Minden azon múlik, mit szeretnénk beletenni egy napba és hogyan. És bele is fér, csak rajtunk múlik.

Én se vagyok gép, nekem is vannak olyan napjaim, amikor nincs túl sok kedvem semmit se csinálni. Viszont mivel nagy általánosságban azért rendezett az életünk, a lakás, a kert és minden, így egy-egy ilyen napon se lesz egetverő rumli otthon akkor sem, ha történetesen nem állok neki sikálni. Épp valamelyik nap történt, hogy fogtam a gyereket és kimentünk az állatkertbe, nem törődvén a melóval, semmivel. És aznap csak rakott krumplit ettünk ebédre salátával. Na és? Ettől nem leszek rosszabb háziasszony, nem mellékesen pedig szeretjük a rakott krumplit.

Attól, hogy valaki igyekszik otthon kellemes rendet, tisztaságot biztosítani, még nem lesz rosszabb anya, feleség vagy nő. Minden tőlünk függ.