Honnan fogom tudni, hogy mit kell tennem, miután megszületett?

szia!

nekem a nagyobbik fiam 5 évvel ezelőtt született. Én 23 éves voltam, apa 21. Amikor a pocimban volt, még nem izgultam azon, hogy mi lesz, ha meglesz. Amikor viszont megszületett akkor a kórházban a hazajövetel napján bedepiztem. Nem volt a közelemben senki aki tanácsokkal láthatott volna el, mert az egyetlen személy aki segíteni tudott volna ebben a 30 kmre lakó nagymamám volt. Aztán megnyugatatott, hogy minden nap reggel 8ra jön, és délután megy haza, amíg bele nem rázódok a mindennapokba. De hát ugye ott voltak az éjszakák. Az első nap mikor a mama hazament, akkor a fürdés után olyan ordításba kezdett az én kisfiam, hogy szerintem még a harmadik szomszéd is hallotta. nem tudtuk a párommal hogy mi a fene a baja. Evett, a pelusa is tiszta volt..másnap elvittem a dokihoz, aztán mondta, hogy hasfájós..aztán egy idő után, amikor kialakul a napi ritmusotok, egyre jobban megismered a kisbabád, és tényleg minden jön magától. Nekem az a bajom, hogy én túl aggódos anyuka vagyok. azt hiába mondom, hogy jó tanácsként fogadd el, hogy te ebbe a "hibába" ne ess, mert ha hajlamos vagy a túlzó aggódásra, akkor úgyis az lesz. A lényeg: az első napok, hetek lehet hogy nehezebbek lesznek, de megismeritek egymást és onnantól kezdve könnyebb. A másik dolog: ha aranyos a védőnőd, akkor tőle bármikor kérhetsz segítséget, tanácsot!:)

remélem valamennyire tudtam neked segíteni és tanácsot adni!

boldog babavárást és babázást!

két kisfiú anyukája

szia!

én az első kéthétben hazaköltöztem babástól anyumhoz,ő segitett sok mindenben,az elején még megfogni is alig mertem,azán jött az első éjszaka anyai segitség nélkül,de tul éltük:-)) előszőr én is tulöltöztettem,követ el az ember hubákat,mire megtanulja mikor mit tegyen..mikor a pici összehuzza magát,akkor fáj a poci, és akkor kell a praktikákat bevetni...ennyi ugyis annyit eszik,amennyi kell neki,nem lehet tuletetni egy babát...tea,meg ugyis segít a gyógyszerész a patikában...mikor beesik a kutacsak,akkor szomjas a baba...még annyi minden an,de ráfogsz jönni sorba..és mindig ami uj lesz,az egyben aggasztó is...de majd az első mosolya,feledtetni fogja,a fárasztó állandó éjjelt-nappalt, első 6 hét naon huzos lesz...utána már kezdi átaludni az éjjelt,és kicsit könnyebb lesz, elején hagyd a házimunkát, és mikor alszik a baba,te is pihenj!!!

Szia, azt hiszem, Te hozzám lehetsz hasonló. Én két hónapja, 31 évesen szültem a fiamat. Csecsemőt, újszülöttet előtte még csak nem is láttam közelről, nemhogy a kezembe fogtam volna. Én nem rettegtem, egyszerűen elképzelhetetlennek tartottam, hogy lesz egy kis kölök, akit nekem kell gondozni. Terhességem alatt én is mindennapos vendég voltam ezen az oldalon, de ennyi volt csak az én felkészülésem.

Aztán a szülés után csak ültem (jó vicc, inkább csak kuporogtam a gátmetszés miatt) és néztem azt a kis emberkét. Ne higgy a szóbeszédnek: NEM tudod ösztönösen, hogyan kell pelenkázni, csak azt, hogy ezt a kis kölköt szeresd nagyon, és védd meg mindentől. Na ez tényleg ösztönös, és ez a legfontosabb. A pelenkázást, fürdetést megmutatták a kórházban, segítettek a szoptatásban is. Aztán hazajöttünk, betettük az ágyába, és néztünk nagy szemekkel egymásra: na és most?! Azóta minden egyes "átvészelt" nap egy sikerélmény. Az első fürdetés egy bénázás volt, inkább csak bevizeztük a gyereket, ő meg ordított. a második már jobb volt, a harmadiknál már csak nyüszögött.

Ennyi rizsázás után jönnek a tanácsaim: biztos kézzel nyúlj hozzá, soha ne félve. Ne ragaszkodj mereven ahhoz, amit megmutattak, ha nektek úgy nem kényelmes. SOHA ne hagyd, hogy elbizonytalanítsanak kéretlen megjegyzésekkel. Csak olyantól kérj tanácsot, akinek tényleg adsz a véleményére. ne felejtsd el, hogy ezek a kis manók nem olvassák a szakirodalmat, hogy pl. mennyit kell ennie, híznia, stb. Egyszerre ne parázz túl sok dolog miatt. Pl. nekem még nem kellett hőmérőznöm, ezért az a para még talonban van. Én sem tudom, hogy kell, majd a helyzet meghozza. Az öltöztetés egy külön fejezet, képes vagyok hosszú perceket nagy kínban áttépelődni: mit is adjak rá? Szeretnek ebbe is sokan beleszólni, de ha látod, hogy a babád elégedett, ne hagyd magad eltántorítani. Jó, hogy fázósak a csecsemők, de pl. otthon sapkát adni rá szerintem túlzás, mondjuk panelban lakunk, soha nincs hűvös a lakásban. Sétánál nálunk az jött be, hogy kevesebb réteg, több takaró. Ha hidegre fordul az idő, akkor majd változtatok ezen.

Hát ennyi "röviden". Ha szeretnéd, segítek továbbra is, írj e-mailt, dumáljunk. Veled érzek, mert nem könnyű babamentes környezetből származva anyává válni. Viszont mindennél érdekesebb...

Ajánlom neked a hoxa.hu-t, ott találsz magadnak egy olyan forumot akik éppen abban a hónapban szülnek mint te és hasonló problémákkal fognak küszködni int te.Mindenki leírja a tapasztaltait és tudnak segíteni egymásnak.Én naplót is vezetek képekkel és közben olvasom másokét amiből tanúlhatok.Hogyha meg pluszba még kérdés merül fel akkor felgívod a védőnőt.Én 25 vagyok, és azt hiszem minden megy, azt nem mondom, hogy flottul, mert a hasfájás sokszor kikészít de ne parázz előre...felesleges, főleg, hogy ez hormonális!!!

Könnyű szülést kívánok!!!