A párom gyereket szeretne, de én még nem vagyok elég érett hozzá?!

1. Amíg TE nem akarsz gyereket, addig ne menj bele, mert jó nem sülhet ki belöle. Egy gyerek ha megszületett, akkor az felelösséggel jár és nem lehet "visszaküldeni".

2. 22 évesen még nagyon fiatal vagy gyereket vállalni, szerintem a barátnöd is, de te mindenképpen. Ez is indokolja, hogy még várj.

3. Ha nem akarsz - márpedig nem akarsz - gyereket, akkor TE védekezz, függetlenül a barátnödtöl, mert különben könynen történhet "baleset". (És az óvszert mindig tartsd magadnál, hogy ne tudjon "megsérülni")

4. Tudom, hogy nem szép ennyi bizalmatlanság, de jobb elövigyázatosnak lenni, mint egy nem-kívánt gyerekröl gondoskodni.

Ezt nem lehet erőltetni. Értem, hogy ő akar és már érettnek érzi ehhez magát. De az is ugyanúgy érhető, hogy te még nem. És így ne is vállad be, mert csak megbánnád.

Talán itt az ideje, hogy átgondoljátok, hogy valóban ti lesztek-e egymásnak a társai a jövőben. Mert az sem jó, ha te akaratod ellenére belemész, hogy ne legyen szomorú a párod, mert később nagyon nagy rá az esély, hogy emiatt megutáljátok egymást. De az sem jó, hogy ő már családot szeretne, de te máshogy képzeled el az életet. Lehet, hogy fáj, de talán nem illetek össze mégsem. Még csak most kezdődik a nagybetűs élet számotokra, még alig éltetek meg valamit.

Egyébként meg vigyázz, és húzz gumit. Ne utólag derüljön ki, hogy nem vette be a gyógyszert. Vagy "véletlenül" "gyógyszer mellett" nehogy terhes legyen.

Az a kérdés, hogy most nem akarsz, vagy egyáltalán nem. Ezt előbb saját magaddal kell tisztáznod. Vagy gondolj bele, mi lenne az első gondolatod, ha a barátnőd teherbe esik (elvégre 100% védekezés nincs, és amúgy is csak fikció)

Ha azt érzed, hogy még 5 évig (legalább) nem szeretnél gyereket, akkor ülj le és beszéld meg vele. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum, és csak akkor van értelem, ha mindketten akarjátok. Aki enged a másiknak, az úgy meg fogja bánni. Akár te, ha lesz gyerek, akár ő, ha nem lesz.

Ha azt érzed, hogy most még nem, de pl. ha már egy éve dolgozol, akkor igen, akkor mondd meg neki. Ezt a határidőt, ami belátható, kézzelfogható, azt sokkal egyszerűbb elfogadni, mint azt, hogy "még/most nem".

Főleg 22 évesen, amikor még alig laktatok együtt. Semmiről nem lesztek lemaradva később sem.

Nem csak erről van szó, hogy érett vagy-e hozzá, vagy sem.

Attól függetlenül, hogy 5 éve együtt vagytok, hogy egyébként jól megvagytok, ha te még nem érzed kész magadnak hozzá, ha te még előbb szeretnéd befejezni az egyetemet és kicsit dolgozni, bulizni, bőven belefér.

Mert ha megszületik a kicsi, akkor nem nagyon lesz lehetőség elmenni szórakozni. Ez nem arról szól, hogy valaki kiélte-e magát vagy sem.

Attól, hogy szülők lesznek az emberek, még megmaradnak embernek, nőnek és férfinek egyaránt. Ugyanúgy fognak vágyni az intim együttlétre, ugyanúgy fognak vágyni kikapcsolódni, kimozdulni a szürke hétköznapokból és ez csak nehezebb, ha az embernek gyereke van. Tehát ha te még nem érzed magad késznek hozzá, mondd el neki, hogy neked inkább 3-4 év múlva lenne aktuális és ezt értse meg. Ő is fiatal, te is fiatal vagy, tehát baba lesz, de most még nem.