Felnőttként hogyan lehet megtanulni játszani?

Bele lejet jönni sok szeretettel és akarattal. Van már gyermeked vagy csak jövővel kapcsolatosan kérdezed?

Miután megszületett a kisfiam nem tudtam sokat beszélni hozzá gátlásosság miatt. Amikor 6-8 hónapos volt, nem tudtam sokszor elképzelni mit játszak vele. Úgy éreztem nálam bénább anya nincs, tuti igazam is volt ebben. De fél éves kora körül rávettem magam arra, hogy tényleg sokat és mindent mondok neki, nem is tudom mikor lett ennyire természetes számomra, de elég hamar az lett. A játékkal is ez a helyzet, sokszor próbálkoztam, eleinte hamar elfogytam az ötletekből de valahogy sikerült belejönni. Jelenleg 1 éves a kisfiam, a játékkal kapcsolatosan hozzátartozik, hogy egyre okosabb, egyre jobbak a lehetőségek, hogy mit lehet játszani még stb.. Szóval nem kell ettől előre félni. Felnőttként szerintem a saját gyermek, aki megtanít újra játszani.

Ha a saját gyerekeddel nem tudsz majd ellazulni ott komoly gondok vannak.

Én pl élvezem hogy 29 évesen homokozhatok, szinezhetek, beszélhetek a boltban a lányomhoz, vagy szaladgálhatok, rallizhatunk a babakocsival stb...

Ezek a dolgok úgy jönnek maguktól egyébként. Sokáig rólam azt mondták a barátaim hogy katonás anya leszek mert nem tudok leereszteni egy gyerek mellett. Aztán rájöttek már igy a 2. gyermekem után hogy ők sokkal katonásabbak.

Mindegy mi volt ovis korodba, ez ösztönösen fog jönni.

Úgy képzeld el hogy én semmilyen kisgyerekkel, vagy babával nem tudtam mit kezdeni a környezetembe, családba nem voltak, és nem tudtam elengedni magam és gügyögni más gyerekének, ellenben férjemmel ,így folyton féltem hogy úristen itt lesz a törpém aztán én csak a gondozója leszek.

Na aztán megszületett, aztán onnantól minden annyira természetes. Megfogalmazhatatlan amit iránta érzel, teljesen magától jön hogy narrálok neki mindent egész nap, rengeteg kerekmesés mondókát megtanultam és énekelek neki, játszunk rengeteget.. régen ezt el se tudtam volna képzelni..

Nem kell ezt tanulni, gyereked fog megtanítani téged, és még mennyi mindenre.. :)

Nezz neten ilyen "csinald magad" kezmuves dolgokat. Szerintem polot festeni, mindenfelet varrni,alkotni felnottkent is elvezetes, a gyerekek meg megorulnek erte:)

Es ha nem szeretsz jatszani akkor mi van? Majd olvasol neki meset, enekelsz, veszel neki ugyis jatekokat, elobb utobb ugyis leulsz vele epitokockazni meg babazni v autot tologatni, mi ebben a nagy dolog?

Én büszkén állíthatom, hogy egy igazán bolondozós, nagyon játékos anyuka vagyok. De én mindig is ilyen voltam. Nagyon el tudok lazulni, fel tudok oldódni, képes vagyok akár fél óráig a felhőkről, a napsütésről és a szivárványról beszélgetni a gyermekeimmel. Amikor olyan féléves volt a kisfiam, szépen ült már, beültettem a babakocsi sportrészébe, akkor kinyílt számára a világ. Folyton beszélnem kellett Hozzá, mindenre rámutatott, később mindent megkérdezett, akkor picit erőltetettnek éreztem ezt az állandó dumálást. De a gyermekemért mindent. Mostanra el sem tudom képzelni, hogy csendben legyünk. Ha véletlenül elgondolkodom mondjuk vezetés közben, és egy percig csendben vagyok, a kisfiam már érdeklődik, hogy anya, ugye minden rendben, beszélgessünk! :-)

Enne az az óriási pozitívuma, hogy 3 éves kora ellenére hihetetlenül szépen, óriási szókinccsel beszél, az óvónénik szerint egy kisiskolás szintjén áll a kommunikációja.

Szval ha te nem ez a természet vagy, megerőszakolnod nem kell magad, megerőltetni viszont igen a gyermeked érdekében.

A játékról: már egy egészen pici babával is lehet finoman birkózni, lehet dögönyözni, amit ők imádnak, mi felnőttek (legalábbis én) pedig teljesen el tudunk benne lazulni. Ugyanez a helyzet egy már kúszó-mászó baba esetében a fogócskázással. Imádják, elég hamar rájön egy kb. 8 hónapos mászó kisgyermek a játék lényegére, és az ilyen mozgásos játékok a játszófeleket nagyon lelazítják, teljesen el tudnak feledtetni minden egyebet. Én napi szinten hosszú időket fogócskázom, bújócskázom a gyermekeimmel szinte a kezdetektől, nyilván az Ő szintjüknek megfelelően.

Később jöhetnek a hangos-mozgós játékok, amikor a baba már szereti használni a hangocskáját. Lehet vele sikongatni, suttogni, grimaszolni.

Ezek a kezdő kis játékok segítenek neked abban, hogy mire az igazi játékokra, mondjuk egy szerepjátékra kerül a sor egy 2,5 éves gyermekkel, belejössz a játékba.