Mitől lehet h egyes férfiak miután megszületik a gyerekük, vagy terhes a feleségük "megijednek" és tovább állnak?

Egyrészt vannak felelötlen, éretlen férfiak is, van, hogy a nö egyszerüen "véletlenül" terhes marad és ök meg nem akartak volna (még) gyereket, de a legtöbb esetben attól kezdve, hogy teherbe esik a nö, kizárólag terhes, illetve anya, a terhességet/kisgyerekes állapotot részben betegségben tekinti, másrészt ettöl kezdve a férfi csak pénzforrásként érdekli, éjjel-nappal csak a gyerekket foglalkozik.

Régebben egy terhes nö ugyanúgy élt, dolgozott, mint azelött, nem nyafogott meg várt el különleges bánásmódot, ha megszült, akor ugyan volt elfoglaltsága a gyerekkel, de emellett ellátta a háztartást, a munkáját és törödött a férjjel is, nem azt várta, hogy csodálják meg körülugrálják, mert lett egy gyereke. (Ez ugyan szép dolog, de nem különleges teljesitmény, hanem az egyik legtermészetesebb esemény a világon)

Négy gyerekes anya

Hát h nem akarta...ő is kellett hozzá:)Ő is örült a jó hírnek:)

Ettöl tudnék felrobbanni, ha azt irják, hogy ö is kellett hozzá/ö is ott volt - persze, csak sokszor a nö becsapja, hogy szedi a gyógyszert, és - mivel atz is elvárják szegény férjtöl, hogy bizalommal legyen hozzájuk - igy eszébe se jut, hogy szépen át lesz verve. (Nem azt mondom, hogy nálatok is igy volt, de rengetegszer igen)

Az, hogy örült: lehet, hogy akkor örült, de anikor azt látja, hogy ettöl kezdve ö csak egy sokadrendeü tényezö, akkor elmegy a kedve a gyerektöl meg a feleségtöl is.

Egy terhes nönek is kell a férjével törödni, a gyerek születése után is - már többször olvastam olyat, hogy az anya és a gyerek egy egység, és a férjnek semmi keresnivalója ebben az intim kapcsolatban. Ha úgyis kizárják ebböl, akkor érthetö, hogy nem élvezi és inkább elmegy.

Szerintem meg önzőek a férfiak. Legalább is az én férjem az volt mind a két esetben, mikor megszülettek a gyerekei. És ezt aztán ő mondta saját maga. Az anya feladja eddigi életét, munkát, hivatást, hobbit stb... Mert a terhesség miatt már nem csinálhatja, mert a gyerekkel otthon marad. Marad a gyerek, a háztartás és a férj gondozása. Hát nem egy izgalmas élet, azért valljuk be (Én imádok itthon lenni, csak lehet nem vagyok olyan érdekes már.). A férjnek az életében csupán annyi változik, hogy a feleség otthon marad, lesz még egy éhes száj, aki otthon várja. Ráadásul még a legjobb apában sem indulnak be a hormonok kapásból, el kell telni egy kis időnek, hogy felfogják mi is történt. Azért szerintem nem csak az anyákat kellene kritizálni, talán ha az apák többet segítenének a gyereknevelésben az anyáknak nem kellene feladni az eddigi életüket teljesen és akkor egyikük sem érezné magát kirekesztve. Különben meg 14 hónap korkülönbséggel szültem meg a gyerekeimet, időm sem volt nyafogni, hogy terhes vagyok, körülrajongást meg kitől kellett volna várnom az egyéves gyerekemtől?

Mind-e mellett imádtam terhes lenni, és imádok itthon lenni a két gyerekemmel. Minden túlzás nélkül ajándéknak tekintem ezt az időszakot, csak a házasságomnak is hozzá kellett szoknia.

7:45-ös: "Az anya feladja eddigi életét, munkát, hivatást, hobbit stb... Mert a terhesség miatt már nem csinálhatja, mert a gyerekkel otthon marad. Marad a gyerek, a háztartás és a férj gondozása. "

Éppen errölirtam, mert ez igy egyáltalán nem igaz. MIért kellene egy nönek mindent feladni, mert gyereke lesz? A terhesség NEM betegség, ugyanúgy lehet dolgozni, hobbykkal foglalkozni - a szülés után meg végképp.

A kérdezönek meg: lehet, hogy neked egészségügyi okoból le volt tiltva a testiség, de a párodnak nem. Gondolom, azért annyi ismereted van, hogy nem csak úgy lehet egy férfit kielégiteni, hogy beléd hatól, hanem még más módszerekkel is, ami nem tilos a terheseknek sem. Ha CSAK felizgatod, akkor persze, hogy elhajt, meg érthetö módon utána inkább megszökik.

Na ne csináljunk már mártírt a férfiakból! Nem értem miért csak a nőnek kellene tenni egy kapcsolatért?

"Az apa problémáival a feleség nem törődik." Az anya problémáival ki törődik? Mert egy idő után elege lesz az embernek abból, hogy mindig csak ad és soha nem kap viszonzásul semmit. Nálunk sem tetszik a férjemnek amikor felveszem a stílusát és ugyanúgy nemet mondok neki valamire ahogy Ő teszi, vagy úgy válaszolok ahogy Ő. Azt mondja, hogy régen nem zavart, és valóban régen sokkal többet nyeltem, de most már felelős vagyok a gyerekemért is, ezért muszáj volt felnőnöm. Na ez az ami a férfiak többségének nem sikerül.

Amikor terhes voltam olvastam egy cikket egy kismama magazinban. Arról szólt, hogy csak egy nő képes igazán felnőni. Egy férfi szinte soha sem. Anyukája mellől átköltözik egy "új anyukához", a feleségéhez, aki folytatja a pátyolgatását és amikor szülő lesz nehéz elfogadni, hogy már nem Ő áll az első helyen, Nem Ő az "egyedüli gyerek". Érdekes módon a cikket egy férfi írta, de nagyon találó volt.

Mindezt írom úgy, hogy a mi kapcsolatunkban nincsenek komolyabb problémánk, a szexuális életünk rendben van, mert azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy a terhesség alatt és a szülés után sem szabad elhanyagolni a párunkat. Amíg terhes voltam és nem szeretkezhettünk, azért hetente kétszer-háromszor kielégítettem a férjem, szülés után 6 héttel pedig próbáltuk visszaállítani a régi aktivitásunkat, ami sikerült is.

A terhességed előtt sem felelt meg neki pl. az orális szex? Akkor is csak hagyományos módon szeretkeztetek? Ha nem, akkor szándékosan bunkózik most veled, hiszen tudja, hogy nem mondhatod azt, hogy rendben menjünk az ágyba és direkt erőlteti, hogy érezd magad rosszul. Ez is a lelkiterror egy formája.

Bocs, hogy hosszú lettem.