Volt időszak mikor ingerültebb voltál és veszekedtetek férjeddel?

Azt akartam írni, hogy nem volt ilyen. Közben elolvastalak és rájöttem, mi a különbség az életünk között. A férjem velem kelt, ha kellett a picihez. Ha etetni nem is tudta volna, akkor is a pelenkázást vállalta volna, így mindkettőt tudta csinálni.

Azt nem tudom, mit jelent, hogy a férjed kritikus típus, de ha téged csúnyán kritizál, megértem, hogy megromlott a viszonyotok. Sőt, szerintem nem is a gyerek miatt. A gyerek csak egy próbája a kapcsolatnak, vannak kapcsolatok, amik megsínylik, mások nem. Nálatok, úgy látom az írásodból, te neveled a gyereket, nem együtt. Persze, hogy ez sok, senki sem bírná. Mérhetetlen csalódottságot éreznék a férjemmel szemben, ha így viselkedett volna velem a gyerek ügyében.

Vannak olyan időszakok amikor a kötekedésen kívül másra nem képes. Annyi negatív véleményt kaptam már, hogy már nem is érdekel. Már veszekedni se szoktunk leggyakrabban, mert nincs min. Tegnap pl hozzá se lehetett szólni.

Mindketten kelünk hozzá általában és sok dologban segít. A babát általában én látom el de a háztartásban segít. De nagyon fáradtak vagyunk. 9 hónapos a babám, 7 hónapos koráig hasfájós volt, most a felső fogai jönnek sorban, állandóan nyűgös szegény, hajnal 4-kor kel néha és nem alszik vissza, nem bírjuk, 30 fokos panellakásban ha hagy minket aludni is forgolódunk, ugye a férjem dolgozik is. A baba is sokszor kel és nen alszik vissza olyan könnyen, mint régen. Gyakran vagyunk feszültek. Többször próbáltuk megmenteni a dolgot de mindig az lesz, hogy jön egy nehezebb pár nap és minden kezdődik előről. Azt se tudom, hogy együtt maradunk-e. A baba előtt és a terhesség alatt nem volt köztünk probléma. 7 évig voltunk kettesben, szóval nem 1-2 évig, hogy elkapkodtuk volna.

Egyébként engem sem értett meg a férjem az elején, a baba egész nap ordított, kimerítő volt idegileg, tele voltam bizonytalansággal és csak azt kaptam, hogy ezt szarul csinálom meg azt szarul csinálom, na akkor veszekedtünk még rengeteget.