Felétek is megőrülnek az emberek, ha kisbabával látnak titeket? Nektek vannak ilyen sztorijaitok?
Vannak ilyen sztorijaitok? Nálatok ez hogy működik? (A miénk 2 hónapos, és a tiétek?) Szeretitek ezt vagy inkább zavar titeket?
Nekünk pl: Átadják a helyet a metrón, ha hordozom, átengednek a zebrán az autók a belvárosban (utóbbi nyilván így kellene, hogy legyen akkor is, ha nélküle megyek, de nincs így). A bankban, közhivatalban is szívesen szóba állnak az ügyintézők így az emberrel. A férjemtől múltkor a kiállításon azt kérdezte egy turista, hogy igazi-e a baba, aztán szóba elegyedett velünk, keresve egy közös nyelvet.
A babakocsiba sok turista belenéz és saját nyelvükön mondanak neki dolgokat. Múltkor csak annyit értettünk, hogy bambino, sajnos a többi szót nem ismertük a mondatból.:)
Van a kórházban olyan hely, ahol normálisan beszélnek az emberrel. A gyermekambulancia.
Bölcsi mellett lakunk van mikor megyünk ott el és kiabálnak, hogy baba. Aranyosak. :)
A boltban mint ha láthatatlan lenne a babakocsi vagy mintha direkt úgy állnának, hogy véletlenül se tudjak haladni 3 lépést egymás után.
Hivatalos ügyintézéssel mondjuk nekem is jó tapasztalataim vannak de már kismamaként is így volt.
Zebrán nem vettem észre változást.
Buszon segítenek. Könnyű a kocsi le tudok vele szállni egyedül is de majdnem mindig szeretne valaki segíteni.
Tegnap egy ismeretlen nő elkezdett velem beszélgetni, 3 gyermeke van, nem az első eset, hogy beszélgetés kezdődik, baba előtt nem volt ilyen.
7,5 hónapos kisfiú
Azért azon mosolyogtam, hogy igazi-e a baba. :))
Szerintem ez valahonnan belülről fakad, szinte minden esetben. Az evolúció során mindig is az utódnemzés volt a legfontosabb. Valamilyen ösztönt elindít a baba/kisgyerek látványa az emberekben. Védelmezni, szeretni, tanítani kell őket és ez belénk van rögződve.
3 éves lesz a lányom, szinte ugyan ezeket tapasztalom én is, a buszos kivételével..
Tudom hogy gonosz anya vagyok, de már azért viszem néha a kicsit is bevásárolni, hogy előre engedjenek a sorban :)
Mindig kiborul ha beállunk a sorba, elkezd sírni, és egy ember tutira maga elé enged azzal hogy" Szegény baba"
Persze ez csak akkor jön be ha a férjem nincs ott....
Általában az öregek vagy a pasik ilyen toleránsak.
Egyszer még a kormányablakban is előre vettek minket :)
Első babám kivételesen szép volt, egyszerűen nem tudtunk úgy utazni a metrón, hogy ne szólítottak volna meg, de szinte mindenhol azonnal felfigyeltek rá. Poén, hogy most 22 évesen már egyszerűen csak jóképű srác.
A tesókat ikerkocsiban toltam. A Nagyvárad téren nincs mozgólépcső, sosem kellett szólnom, mindig magától ajánlott valaki segítséget. Ugyanez volt bárhol, ahol emelni kellett.
10 évvel később, az újabb babánál meg azért szólítottak le sokan, mert el sem akarták hinni, hogy született még egy. Többen megkérdezték, hogy saját-e, mert apa is, én én is habfehérek vagyunk, a kicsi meg jó kreol. Én sem tudom, kitől örökölte, ami biztos, hogy a postásunk nő:-)
A legkisebbet főleg a fiatal csajszik ajnározták. Tiszta Edward Cullen a gyerek, tejfehér, áttetsző bőr, bronzos árnyalatú haj, és olyan fekete szemek, hogy nem látszik a szembogara.
Azta ilyeneket nem is hallotam, gratula a kérdezőnek
Nem tapasztaltam ilyet, nincs gyerekem de mikor nővérem 2 éves lányát elvittem motorozni (csak bicikliut lehetőség volt) aranyosabbak 'lettek' az emberek de én kaptam a fura pillantásokat (nem vagyok több 19nél) 'fiatalatinianya?'
Amúgy azért nézhetik játké babának mert Amerikában meg sokhelyen divat élethű műbabát teljesen mint az igazit babakocsizn. (megmegtévesztésig élehűek, általábab olyan használja akinek nem lehet babája és így vigasztalódik)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!